Az agressziót elszenvedő állam egyéni és kollektív önvédelemre is jogosult. Onnantól kezdve, hogy megtámadták, Ukrajna arányosan és szükséges mértékben alkalmazhat erőszakot Oroszország ellen a saját területén, de orosz területen is – mondta Kajtár Gábor nemzetközi jogász.
Kajtár Gábor elmondása szerint a kollektív önvédelem azt jelenti, hogy ha a megtámadott ország bármilyen államtól segítséget kér, akkor az az állam jogszerűen alkalmazhat fegyveres erőszakot a támadó országgal szemben.
Amikor az ukrán hadsereg oroszországi katonai célpontokra lőtt, az jogszerű önvédelmi cselekmény volt. A háborúban Ukrajna bármilyen, Oroszország területén fekvő katonai célpontot jogszerűen támadhat
– fogalmazott a nemzetközi jogász a Mandinernek adott interjújában.
Kajtár Gábor arról is beszélt, hogy nemcsak a fegyverszállítmányok, hanem az is jogszerű lenne, ha egy NATO-tagállam fegyveres segítséget nyújtana, és orosz területen katonai célpontokat támadna meg Ukrajna védelmében. A jogász kiemelte: nem a nemzetközi jogi tilalom miatt nem lépnek közbe, hanem azért, mert senki sem akar egy harmadik világháborút.
Oroszország területi integritásáról a lapnak azt mondta, jelenleg úgy néz ki, mintha az ország nem ismerné a saját határait, és a háborúval azt teszteli, hogy hol tud még terjeszkedni. A nemzetközi határok megváltoztatására Oroszországnak lett volna más lehetősége is: tárgyalásos alapon, a területekért cserébe felajánlhattak volna orosz részről bármit, akár 50 évre szóló kedvezményes gázszállítást vagy az uniós tagság elismerését is.
A civil célpontok szándékos támadása, a civilek kivégzése, a megkülönböztetés nélkül használt fegyverek bevetése (például kazettás bombák alkalmazása zsúfolt pályaudvarok ellen) háborús bűncselekmények. Az a gyanú is fennáll, hogy az orosz hadsereg azért támad szándékosan és szisztematikusan civil célpontokat a városokban, hogy megfélemlítse az ukrán lakosságot, a nemzetközi büntetőjog ezt emberiesség elleni bűncselekménynek minősítheti
– fejtette ki a jogász.
Arra a kérdésre, azzal, hogy Oroszország sorra lép ki a nemzetközi szervezetekből, az lehet-e az indítéka, hogy kevésbé legyen számonkérhető a háború után, Kajtár Gábor azt mondta, ezek a lépések abba a forgatókönyvbe is beleilleszkednek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök új világrendet akar, és ezért folyamatosan kivonul a régi világrend szervezeteiből.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. június 15-én. Fotó: Mikhail Metzel / Sputnik / AFP)