A máltai központú EU-ügynökség 2021-es adatokra alapozó jelentése szerint a kérelmezők legtöbbje szíriai és afgán volt, akik 117 ezer, illetve 102 ezer nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be tavaly az EU-ban. Az utánuk következő legtöbb kérelmet az iraki, pakisztáni, török és bangladesi állampolgárok nyújtották be. A fő célország Franciaország, Németország, Olaszország és Spanyolország volt – írja az MTI. 

Az összes kérelmező hetven százaléka férfi, és legalább fele 18 és 34 év közötti volt. A kérelmezők között tízből csaknem három kiskorú volt, az összes kérelem négy százalékát (23 600-at) pedig felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorú nyújtotta be. 

Az EU-ban tavaly körülbelül 535 ezer elsőfokú menekültügyi határozatról döntöttek, köztük 118 ezer a menekültstátusz biztosításáról, 64 ezer pedig kiegészítő védelemről szólt. A legmagasabb arányban (81 százalékban) az eritreaiak, a legalacsonyabb számban (három százalékban) a grúzok kaphattak valamilyen szintű nemzetközi védelmet az EU-ban. Csaknem 770 ezer határozat van még függőben – közölték. 

A jelentésből az is kiderült, hogy az uniós tagországok illetékes hivatalaihoz mintegy 3,4 millió ideiglenes védelem iránti kérelem érkezett az ukrajnai háború elől menekülők részéről. Az ügynökség szerint mintegy hatmillió ember menekült Ukrajnából az unióba a háború elől. A jelentés szerint közel 2,6 millió ember vissza is térhetett Ukrajnába, noha valószínűleg csak átmenetileg – tette hozzá az uniós ügynökség.