Az Egyesült Államok jelentősen megnöveli katonai jelenlétét Európában – jelentette be Joe Biden amerikai elnök a NATO madridi csúcstalálkozójának első hivatalos munkanapján.
Az amerikai elnök azt mondta, hogy
szövetségeseinkkel együtt biztosítani fogjuk, hogy a NATO készen álljon mindenféle földi, tengeri vagy légi fenyegetés kezelésére.
Joe Biden szerint az amerikai erők Spanyolországban, Lengyelországban, Romániában, a balti államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Olaszországban is növelik jelenlétüket.
A dél-spanyolországi Rota katonai bázisán állomásozó hadihajók számát négyről hatra növelik, további két új generációs F-35-ös vadászbombázót küldenek a brit Lakenheath-be, és állandó katonai bázist létesítenek Lengyelországban – sorolta az amerikai elnök, majd utalt arra, hogy az Egyesült Államok az év elején 20 ezerrel növelte a katonai erejét Európában, ezzel 100 ezerre emelkedett az amerikai katonáik száma a térségben.
Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-csúcstalálkozó hivatalos kezdete előtt, szerda reggel tárgyalt Andres Pastranával, a világ kereszténydemokrata, konzervatív pártjait tömörítő CDI elnökével Madridban – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.
A házigazda, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök arról beszélt, hogy az új NATO-stratégiában Oroszország már mint a legfőbb ellenség fog megjelenni, noha nemrégen még stratégiai partnerséget ajánlottak Moszkvának. Hozzátette:
Putyin elnök, innen üzenjük, hogy nem fogsz győzni!
A kétnapos tanácskozást hivatalosan is megnyitó beszédében a NATO főtitkára azt mondta, a madridi csúcstalálkozón meghozandó döntések határozzák meg a következő évtized nemzetközi biztonságát. Jens Stoltenberg szerint nagyon fontos döntéseket hoznak a NATO megerősítésére egy veszélyesebb, versengőbb világban, ahol olyan tekintélyelvű országok, mint Oroszország vagy Kína, nyíltan megkérdőjelezik a szabályokon alapuló nemzetközi rendet.
A főtitkár megerősítette, hogy a szövetség hivatalosan is fel fogja kérni Finnországot és Svédországot a csatlakozásra, miután Törökország feloldotta vétóját, és beleegyezett a két északi ország NATO-tagságának támogatásába. Stoltenberg közölte: a csúcs résztvevői megállapodnak egy Ukrajnának nyújtandó átfogó segélycsomagról is. „Folytatjuk példa nélküli segítségnyújtásunkat, hogy Ukrajna megvédhesse magát” – mondta, hozzátéve, hogy az ukrán nép bátorsága inspiráció az egész világ számára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videokapcsolaton keresztül vett részt a zárt ajtók mögött zajló munkaértekezleten. Beszédében arra szólította fel a szövetség tagállamait, hogy segítsenek megállítani Oroszország "terrorját a békés ukrán városok ellen", és "keressenek helyet Ukrajna számára a közös biztonsági térben".
A CNN összefoglalójában azt írta, hogy az államfő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a már több mint négy hónapja tartó háborúnak nem szabad tovább elhúzódnia, ezért Ukrajnát több fegyverrel, elsősorban korszerű tüzérséggel kell ellátni. Szavai szerint Ukrajnának modern rakétákra és légvédelmi rendszerekre is szüksége van, hogy megvédje a civil lakosokat az orosz rakétatámadásoktól és bombázásoktól. Az ukrán elnök emellett pénzügyi támogatást is kért a nemzetközi közösségtől.
Olaf Scholz német kancellár azt hangsúlyozta, hogy a katonai tömb addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg szükséges. Mint mondta, nagyon helyes, hogy a Madridban összegyűlt országok felajánlásokat tesznek – pénzügyi, humanitárius és hadianyagtéren –, amelyekkel Ukrajna megvédheti magát.
Szijjártó Péter szerint mindent el kell követni, hogy elkerüljük a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapást. A külgazdasági és külügyminiszter Madridban azt mondta: minden eddiginél fontosabb a béke mielőbbi megteremtése. Hozzátette, hogy szükséges a stratégiai kommunikációs csatornák fenntartása a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció elkerülése és a szándékolatlan eszkaláció kiküszöbölése érdekében.
Szijjártó Péter utalt arra is, hogy most fogadják el a szövetség új stratégiai koncepcióját is, amire már nagy szükség volt, ugyanis 2010 óta jelentős mértékben átalakult a világ biztonsági környezete. A dokumentum "360 fokos védelmet" fogalmaz meg, azaz gyakorlatilag azt jelenti, hogy a keletről és a délről érkező fenyegetésekkel egyaránt foglalkozni kívánnak, így a NATO-nak a terrorizmussal és az annak nyomán kialakuló migrációs hullámokkal szembeni fellépés is feladata lesz. A külügyminiszter végül megemlítette, hogy Magyarország folyamatosan hozzájárul ahhoz, hogy a NATO továbbra is minden idők legsikeresebb védelmi szövetsége lehessen. Erre hozta fel példaként, hogy hazánk védelmi kiadásai a friss beruházásokkal és fejlesztésekkel, a honvédelmi alappal már jövőre, az eredeti vállalásnál egy évvel korábban, elérik a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát.
A mostani kiemelten fontos csúcstalálkozó a katonai tömb történetében. Egyfelől az orosz–ukrán háború árnyékában tartják, másfelől pedig éppen a háborús nyomás miatt kérte felvételét a szervezetbe Finnország és Svédország, a kérelmekről is most születik döntés. Előzetesen volt némi vita a tagságról, mert Törökország vétóval fenyegetett.
Ankarának az volt a kifogása a két skandináv állam felvételével kapcsolatban, hogy Helsinki és Stockholm pénzzel és fegyverrel is támogatja a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). A török kormány követelte a PKK tagjainak, valamint a velük szövetséges Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia tagjainak kiadatását, továbbá a 2019. októberben indított észak-szíriai török offenzíva miatt elrendelt svéd fegyverszállítási embargó feloldását.
Végül a csúcstalálkozó előtti este megállapodás született, és Törökország beleegyezett Svédország és Finnország NATO-tagságának támogatásába.
Nem véletlenül beszélnek a katonai tömb állam- és kormányfői történelmi tanácskozásról. A kínai állami hírügynökség, a Hszinhua, nemzetközi kiadásában elemezte előzetesen a tanácskozást és annak lehetséges döntéseit. Mint írják, már az is furcsa, hogy a NATO – történetében először – meghívta négy csendes-óceáni és ázsiai ország vezetőit a madridi találkozóra, nevezetesen Japán, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Korea állam- és kormányfőit. Vajon a katonai tömb terjeszkedne Ázsia irányába is? – teszik fel a kérdést.
A Hszinhua elemzés megelőlegezi, hogy az új NATO stratégia, amelyet szintén a mostani tanácskozáson fogadnak majd el, kifejezetten agresszívan fog viszonyulni a jövőben Kínához. Az USA Kína-stratégiájának a lényege a kínai terjeszkedés megállítása minden területen. Ehhez pedig Washington– mint a NATO vezető katonai ereje – most igénybe veszi a többi szövetséges államot. Mindez pedig rezonál azzal, amit nyitó beszédében Stoltenberg is mondott, amikor Oroszországot és Kínát is nevesítette, mint a nemzetközi rend legfőbb veszélyeit.
(Borítókép: Joe Biden elnök a NATO-csúcstalálkozón Madridban 2022. június 29-én. Fotó: Jonathan Ernst / Reuters)