Iránnal még 2015-ben kötött 6 ország atomalkut Bécsben, az egyezségben Oroszország, Kína, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és az USA vett részt. Az elmúlt hét év alatt mégsem történt előrelépés az ügyben, ugyanis az Egyesült Államok több alkalommal korlátokat állított a konszenzus megvalósítása elé. 2018-ban még Donald Trump vezetése alatt USA kilépett a megállapodásból és visszaállította a gazdasági szankciókat Irán ellen, amire a Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) néven ismert nemzetközi megállapodás kötelezettségvállalásaitól az irániak elkezdtek elszakadni – adta hírül az MTI.

Joe Biden amerikai kormánya jelezte, hogy vissza akar térni a megállapodáshoz. Irán azonban a szankciók feloldását és garanciákat követel arra, hogy Washington nem lép ki ismételten a JCPOA-ból. Teherán azt is követeli, hogy a Forradalmi Gárdát vegyék le a „terrorista szervezetek” amerikai listájáról, bár ez hivatalosan nem szerepel a „vörös vonalként” meghatározott feltételek között.

Robert Malley, az Egyesült Államok iráni különmegbízottja és Ali Bagheri iráni tárgyaló kedden a katari fővárosban, Dohában kezdett közvetett tárgyalásokat az iráni nukleáris programról annak érdekében, hogy a Bécsben folyó, három hónapja megrekedt tárgyalások kimozduljanak a holtpontról.

Közben Hosszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter türkmenisztáni látogatásán szerdán leszögezte: „ha az amerikai félnek komoly szándékai vannak és reálisak, akkor a jelenlegi szakaszban lehetséges a megállapodás”. Amirabdollahián kijelentéseiről az IRNA hivatalos hírügynökség tudósított.

Az iráni külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy országa nem fog engedni a Teherán által a tárgyalások során meghatározott „vörös vonalakból”. „Komolyan gondoljuk”, hogy megállapodásra törekszünk – tette hozzá.

Ali Bahadori Dzsahromi iráni kormányszóvivő szerdán reményét fejezte ki, hogy „kedvező” és „elfogadható” megállapodásra jutnak, ha az Egyesült Államok lemond a „Trump-módszerről”, amely Teherán szerint nem volt összhangban a nemzetközi joggal.