A pletykák mellett egyre több tény utal arra, hogy tényleg egyeztetések kezdődtek a háttérben egy új katonai szövetségről a térségben.
Először II. Abdullah jordán király beszélt nemrégiben arról, hogy üdvözölné, ha a NATO-hoz hasonló védelmi rendszer jönne létre a Közel-Keleten. Mint mondta, összejönnénk és megkérdeznénk, hogyan tudnánk segíteni egymásnak. Ez nem egy szokványos hozzáállás a régióban.
Utána Benny Gantz, izraeli védelmi miniszter jelentette be, hogy Izrael is csatlakozott az új amerikai rendszerhez, a MEAD-hoz (Middle East Air Defense Alliance – Közel-keleti Légvédelmi Szövetség), de azt nem volt hajlandó elárulni, hogy Tel-Aviv mellett mely arab országok vesznek részt az együttműködésben.
Végül a hét elején a The Wall Street Journal számolt be arról, hogy Egyiptomban tartottak titkos egyeztetést magas rangú katonai vezetők Izraelből, Szaúd-Arábiából, Katarból, Bahreinből, az Egyesült Arab Emirátusokból, Jordániából és Egyiptomból.
Mivel a térség államai egyre gyakrabban érzékelik, hogy bár a régió egyensúlyáért az USA felel valamilyen formában, azonban sok helyen vélik úgy, az araboknak maguknak kell a kezükbe venni a térség biztonságának garantálását, a gazdasági fejlődés serkentését, különösen egy két évig tartó koronavírus-világjárvány és egy Európában dúló háború közepette.
Másfelől érdekes lehet Izrael szerepe is. Sok arab állam tart Irán vagy annak valamelyik csatlósállamának légi csapásaitól, amelyeket az izraeliek által sikeresen alkalmazott légvédelmi rendszerek – például a Vaskupola – sikeresen visszavernek. Ugyanakkor mindez erőteljesebben integrálhatná Izraelt a térségben, különösen a 2020 szeptemberében kötött Ábrahám-megállapodások nyomán.
Akkor Izrael, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok és az Egyesült Államok által kötött megállapodások történelmi fordulatot ígértek a zsidó állam és az arab országok kapcsolatrendszerében. Az egyezmények egyszerre jelölték ki Tel-Aviv és egyes öböl menti monarchiák új politikai és gazdasági együttműködésének kereteit és jelenthetnek ellensúlyt Törökországgal és Iránnal szemben. Ennek nyomán az elmúlt majdnem két évben lassan megkezdődött Izrael és néhány arab állam kapcsolatainak normalizálása.
Amerikai és egyiptomi biztonságpolitikai elemzők azonban óvnak a túlzott optimizmustól. Van, aki arra figyelmeztet, hogy nem valószínű egy NATO típusú, ugyanolyan szoros szövetségi rendszer létrejötte a térségben. Mások felemlítik, hogy volt már több kísérlet valamiféle arab NATO felállítására, de a próbálkozások elhaltak.
Az ötvenes években jött létre a CENTO, amely az akkori szovjet terjeszkedést volt hivatott valamilyen mértékben ellensúlyozni a Közel-Keleten. Sok hatása nem volt, ezért 1979-ben végül feloszlatták. Nemrégiben éppen Donald Trump elnöksége idején tettek újabb kísérletet a közel-keleti térség egységének valamiféle összefogására. Ezt hivatott szolgálni a MESA, a Middle East Strategic Alliance, vagyis a Közel-keleti Stratégiai Szövetség, de ez sem tűnik egy kiforrott, hosszú életű kezdeményezésnek – mutat rá összefoglalójában a Deutsche Welle.
(Borítókép: Katari katonák 2021 decemberében. Fotó: Mahmoud Hefnawy / picture alliance / Getty Images Hungary)