A legfrissebb adatok szerint csak Kazahsztánban már 1,319 millió példány él a szajgából, amelynek globális állománya 2015-ben kevesebb mint a felére, 200 ezer egyed alá csökkent egy fertőző betegség miatt.

A tatárantilop vadászatára az 1990-es évek végén elrendelt tilalom hatálya 2023-ban lejár, és Szerikkali Brekesev ökológiai miniszter a héten azt mondta, tárcája már döntést hozott arról, hogy leölnek mintegy 80 ezer állatot az ország nyugati, uráli vidékén, ahol a három kazahsztáni populációcsoport közül a legnagyobb él. A miniszter szerint az elszaporodott szajgák „határozott problémát” jelentenek azáltal, hogy behatolnak nemcsak a legelőkre, hanem a szántóföldekre is.

Egy minisztériumi szóvivő ugyanakkor az AFP hírügynökségnek nyilatkozva elismerte, hogy tanulmányozzák a kérdést, de tagadta, hogy végleges döntés született volna a vadászat újraengedélyezéséről, amelyhez szükséges Kaszim-Zsomart Tokajev elnök jóváhagyása is. A szóvivő azt mondta, hogy a döntésnél figyelembe veszik „a társadalom álláspontját is”.

A szajga egyike a világ öt súlyosan veszélyeztetett antilopfajának

Kazahsztán hatalmas füves pusztaságain él a világ szajgapopulációjának zöme, míg az oroszországi Kalmükföld és Mongólia kisebb populációknak ad otthont. A közepes termetű patások jellegzetessége, hogy nagy méretű fejükön hatalmas, duzzadt orrüreg van, amelynek nyílásai lefelé néznek. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) fenyegetett fajokat felvonultató vörös listáján a szajga egyike a világ öt súlyosan veszélyeztetett antilopfajának.

Az orvvadászat állandó fenyegetést jelent a szajgákra. Az antilopok szarva iránt nagy a kereslet a hagyományos kínai gyógyászatban. Az IUCN az éghajlatváltozást és a szélsőséges időjárást is a fajra nézve lehetséges fenyegetések közé sorolja. Hét évvel ezelőtt csaknem 200 ezer szajga – az akkori globális populáció több mint fele – elpusztult egy orrbaktérium miatt, amely a szokatlanul meleg és párás környezetben terjed.