Az Európai Parlament (EP) szerdán Bosznia-Hercegovinára, Szerbiára és Koszovóra vonatkozó 2021-es országjelentéseket szavazott meg, amelyekben a képviselők főként az uniós csatlakozáshoz szükséges kritériumok maradéktalan betartására szólítottak fel. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja jelezte, hogy nem támogatta a plenáris ülésen megfogalmazott jelentéseket, mert szerinte azok akadályozzák az előrelépést a bővítés terén.
Az EP-képviselők Bosznia-Hercegovinával szemben elítéltek minden gyűlöletkeltő retorikát és zavarkeltő fellépést, ideértve az állami intézményekből való kivonulást és az intézmények működésének megbénítását.
Az EP azt kérte, hogy Bosznia-Hercegovina valamennyi állami intézménye folytassa az uniós csatlakozással összefüggő reformokat a jogállamiság terén. Fontosnak nevezték, hogy az ország a tervek szerint megtartsa idén a választásokat, és végrehajtsa annak eredményét.
Sajnálatukat fejezték ki, hogy hiányzik a politikai akarat az alkotmányos és választási reformról szóló tárgyalások elakadásának feloldására és a reformok idei választások előtti végrehajtására. A képviselők figyelmeztették az országot, hogy a választási rendszerben semmilyen egyenlőtlenségnek, megkülönböztetésnek és elfogultságnak nincs helye.
Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban az EP aggodalmasnak találta Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos egyes, a szerb entitással kapcsolatos állításait, ezért felkérte az Európai Bizottságot, hogy a tagjaira vonatkozó magatartási kódex alapján értékelje a magyar biztos közelmúltbeli intézkedéseit.
Koszovóval összefüggésben a képviselők elismerték a politikai stabilizálódást és Pristina határozott elkötelezettségét az európai út mellett. Felszólították a tagállamokat, hogy számolják fel a Koszovóval szemben még mindig fennálló vízumkényszert.
Szerbiát az EP-képviselők arra szólították fel, hogy forduljon vissza az uniós integráció felé. Sajnálattal állapították meg az európai előrelépés hiányát, mert „visszalépés tapasztalható egyes, az uniós csatlakozás szempontjából kiemelten fontos területeken”. Továbbra is haladást várnak a jogállamiság, az alapvető jogok, a szólásszabadság, a média sokszínűségének erősítése és a Koszovóval fennálló kapcsolatok normalizálása terén.
Az EP aggasztónak találta az unióhoz közeledő nyugat-balkáni országokban erősödő orosz és kínai beavatkozást és dezinformációt, valamint azt, hogy
Oroszországot és Kínát Szerbia és Magyarország segíti geopolitikai céljaik elérésében a Nyugat-Balkánon.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja kijelentette, az Európai Parlament ne fékezze a Nyugat-Balkán országainak uniós csatlakozását. Közölték, képviselői mindhárom országjelentés elfogadása ellen szavaztak, mert azok a bővítés ösztönzése helyett akadályozzák a csatlakozásra váró államok számára az előrelépést.
„A Nyugat-Balkán EU-integrációja az elszalasztott lehetőségek története” – hívta fel a figyelmet Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője. Az EU vezetői ahelyett, hogy építő párbeszédre törekednének a nyugat-balkáni országok vezetőivel, folyamatosan csak kioktatják őket – mondta képviselő. A szintén fideszes Deli Andor Szerbia országjelentésével kapcsolatban kiemelte, a jelentésnek arról kellene szólnia, hogy miként segíti az Európai Parlament az országot abban, hogy mielőbb az unió tagjává váljon.
Ehelyett azonban kioktat, előír és olyan elfogadhatatlan túlzásokat tartalmaz, amelyek csak tovább fékezik az ország csatlakozási folyamatát. Megkérdőjelezve az EU szavahihetőségét elidegenítik Szerbia polgárait, ami ellenkezik Szerbia és az EU stratégiai érdekeivel
– mondta a képviselő. Hozzátette, hogy a magyar kormány és a kormánypárti EP-képviselők kiállnak Szerbia EU-csatlakozása mellett, meggyőződésük, hogy Szerbia több támogatást és megértést érdemel. Gál Kinga kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása kulcskérdés az unió számára.
Abszurdnak nevezte, hogy mindhárom országjelentésben megjelenik Magyarország olyan országként, amely Szerbiával együtt lehetővé teszi Oroszország és Kína geopolitikai céljainak régióbeli megvalósulását.
„Elfogadhatatlan továbbá a Várhelyi Olivér bővítésért felelős biztost ért alaptalan kritika és a vád is, hogy részrehajló lenne Szerbia esetében. Ezeket az állításokat elutasítjuk” – tette hozzá Gál Kinga.