A Louisianai Állami Egyetem kutatói több számítógépes szimulációt is lefuttattak, hogy felmérjék a globális és regionális nukleáris konfliktusok hatását a világ óceánjaira. Azt találták, hogy a tűzviharok minden forgatókönyv szerint kormot és füstöt bocsátanának ki a felső légkörbe, eltakarva a napot, és átlagosan 13 Fahrenheit-fokkal (7,2 Celsius-fokkal) csökkenne a hőmérséklet az első hónapban − írta meg a Bloomberg hírügynökség. 

Ez viszont az óceánok hőmérsékletének csökkenését okozná, aminek következtében a tengeri jég kiterjedése több mint hatmillió négyzetmérfölddel (15 millió négyzetkilométerrel) megnőne, ami elzárná a nagy kikötőket, köztük a kínai Tiencsint, Koppenhágát és Szentpétervárt. Mivel az északi-sarkvidéki tengeri jég változásai valószínűleg több ezer évig tartanak, az eseményt a kutatók „kis nukleáris jégkorszaknak” nevezték.

A tanulmány azután készült, hogy Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter áprilisban arra figyelmeztetett, hogy „komoly” az atomháború veszélye.

A tanulmány vezető szerzője, Cheryl Harrison azt mondta:

Nem számít, ki bombáz kit. Ez lehet India és Pakisztán vagy a NATO és Oroszország. Amint a füst a felső légkörbe kerül, világszerte elterjed, és mindenkit érint.

Két külön szimulációban azt vizsgálták, mi történne a Földdel, ha az Egyesült Államok és Oroszország 4400 darab 100 kilotonnás bombát dobna le városokra és ipari területekre, illetve ha ötszáz ugyanekkora fegyvert robbantanának fel egy indiai–pakisztáni konfliktusban.

Az első forgatókönyv szerint az óceán regenerációja a felszínen valószínűleg évtizedekig, a mélységben pedig több száz évig tartana.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó: Chesnot / Getty Images)