Több ezer kiszivárgott fájlból kiderült, hogyan udvarolt az Uber vezető politikusoknak, és milyen messzire ment az igazságszolgáltatás elkerülése érdekében. Ezekben leírták, hogy az Uber milyen széles körű segítséget kapott olyan befolyásos vezetőktől, mint Emmanuel Macron és Neelie Kroes volt uniós biztos.
Azt is megtudhatjuk, hogy egy taxis cég korábbi főnöke személyesen rendelte el annak megakadályozását, hogy a razziázó rendőrök hozzáférjenek a számítógépekhez. Az Uber szerint „múltbeli viselkedése nem volt összhangban a jelenlegi értékrendjével”, és ma már egy teljesen más vállalat.
Az Uber-akták több mint 124 000 feljegyzésből, köztük 83 000 e-mailből és 1000 egyéb, beszélgetéseket tartalmazó fájlból álló, 2013 és 2017 közötti időszakra vonatkozó tárház.
Ezeket a Guardian szivárogtatta ki, majd megosztották az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumával és számos médiaszervezettel. Feltárták, hogy egy évi 90 millió dolláros lobbizási és PR-tevékenység hogyan toborzott baráti politikusokat, hogy segítsenek az európai taxisipar megzavarására irányuló kampányban.
Miközben a francia taxisofőrök tüntetéseket rendeztek az Uber ellen, Macron – akkor még miniszterként – az Uber főnökével, Travis Kalanickkal beszélt, és azt mondta neki, hogy a cég javára fogja megváltoztatni a törvényeket.
Az Uber kíméletlen üzleti módszerei széles körben ismertek voltak, de az akták most először adnak egyedülálló belső képet arról, hogy milyen messzire ment el céljai elérése érdekében.
A dokumentumokból kiderül, hogy Neelie Kroes, a digitális ügyekért felelős volt uniós biztos, Brüsszel egyik vezető tisztviselője, még hivatali idejének lejárta előtt tárgyalásokat folytatott arról, hogy csatlakozzon az Uberhez, majd titokban lobbizott a cég mellett, megszegve ezzel az uniós etikai szabályokat.
Abban az időben az Uber nem csupán a világ egyik leggyorsabban növekvő vállalata volt, hanem az egyik legellentmondásosabb is, amelyet bírósági ügyek, szexuális zaklatással kapcsolatos vádak és adatvédelmi botrányok is kísértek.
Végül a részvényeseknek elegük lett, és Travis Kalanickot 2017-ben menesztették.
Az Uber szerint az utódja, Dara Khosrowshahi a cég működésének minden aspektusát átalakította, és „bevezette a részvénytársaságként való működéshez szükséges szigorú ellenőrzéseket és megfelelőséget”.
Párizs volt az Uber első európai indításának helyszíne, és az Uber kemény ellenállásba ütközött a francia taxis társadalom részéről, ami az utcai erőszakos tüntetésekben csúcsosodott ki. 2014 augusztusában egy ambiciózus, egykori bankárt éppen akkor neveztek ki gazdasági miniszternek. Emmanuel Macron az Uberben látta meg a növekedés forrását és az égető szükségletet jelentő új munkahelyeket, ezért szívesen segített volna a cégnek.
Még októberben találkozott Kalanickkal és más vezetőkkel, ami a kezdetét jelentette annak a hosszú – de kevéssé ismert – tevékenységnek, amelynek során az ellentmondásos cég érdekeit képviselte a kormányon belül.
Mark MacGann, az Uber lobbistája látványosnak nevezte a találkozót. „Ilyet még sosem láttam. Hamarosan táncolni fogunk” – derül ki az aktákból. Emmanuel és Travis hamarosan keresztnevet váltottak, és az akták szerint legalább négyszer találkoztak, többek között Párizsban és a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum konferenciáján.
Az Uber egy alkalommal azt írta Macronnak, hogy rendkívül hálás:
A nyitottság és a fogadtatás, amelyben részesülünk, szokatlan a kormány és az ipar kapcsolatában.
A francia taxisofőröket különösen feldühítette az UberPop 2014-es elindítása – egy olyan szolgáltatás, amely lehetővé tette az engedély nélküli sofőrök számára, hogy fuvart kínáljanak, jóval alacsonyabb áron.
A bíróságok és a parlament betiltotta az Ubert, de a cég fenntartotta a szolgáltatását, miközben megtámadta a törvényt.
Macron úgy vélte, hogy az UberPopnak nincs jövője, de beleegyezett, hogy együttműködik a céggel a többi szolgáltatására vonatkozó francia törvények átdolgozásában.
„Az Uber vázlatot ad a fuvarmegosztás szabályozási keretére. Elkezdünk dolgozni egy megvalósítható javaslaton, amely hivatalos keretrendszerré válhat Franciaországban” – olvasható Kalanick Macronnak küldött e-mailjében.
2015. június 25-én a tüntetések erőszakba torkolltak, és egy héttel később Macron SMS-t küldött Kalanicknak, amelyben segítséget ajánlott.
„Jövő héten mindenkit összehívok, hogy előkészítsük a reformot és kijavítsuk a törvényt” – írta a gazdasági miniszter. Ugyanezen a napon az Uber bejelentette az UberPop franciaországi működésének felfüggesztését. Hónapokkal később Macron aláírta az Uber-sofőrök engedélyezésére vonatkozó követelmények enyhítésére vonatkozó rendeletet.
Az, hogy a mostani francia elnök milyen mértékben állt kapcsolatban a francia törvényeket megszegő, ellentmondásos globális céggel, eddig nem derült ki. Macron szóvivője közölte: „Pozíciójából adódóan kapcsolatba került számos olyan céggel, amelyek részt vettek ezekben az években a szolgáltatási szektorban történt éles váltásban, és amelyet az adminisztratív és szabályozási akadályok feloldásával kellett megkönnyíteni.”
Jogi szakértők szerint az Uber-aktákban dokumentált cselekmények kérdéseket vetnek fel az igazságszolgáltatás akadályozása elleni törvények lehetséges megsértésével kapcsolatban Franciaországban, Hollandiában, Indiában és Magyarországon is.
(Borítókép: Emmanuel Macron. Fotó: Aurelien Morissard / IP3 / Getty Images)