Mindez részletesen olvasható az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárások megindítását összegző dokumentumában.
Ebből kiderül, hogy a bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen a belső piaci szabályokkal ellentétes intézkedések bevezetése miatt.
Magyarország ugyanis eltérő üzemanyagárakat szab meg a külföldi rendszámmal, illetve a magyar rendszámmal rendelkező járműveknek.
A magyar rendszámú gépjárművek, köztük a magyar okmányokkal rendelkező traktorok és mezőgazdasági gépek a piaci áraknál 60–70 százalékkal alacsonyabb hatósági árakon tankolhatnak.
Ezzel szemben semmilyen más, külföldi rendszámmal rendelkező gépjármű nem jogosult a csökkentett árú üzemanyagra. A Bizottság felszólítja a magyar hatóságokat, hogy tartsák be az áruk és szolgáltatások – köztük a közlekedési szolgáltatások – szabad mozgására, a letelepedés szabadságára, a polgárok és a munkavállalók szabad mozgására, a megkülönböztetésmentesség elvére, valamint az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv szerinti értesítési szabályokra vonatkozó uniós jogi rendelkezéseket.
A bizottság ugyancsak felszólítja Magyarországot, hogy alkalmazza az ivóvízre vonatkozó uniós szabályokat. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az emberi fogyasztásra szánt víz egészséges és tiszta legyen. A Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követő átmeneti mentességi időszak lejárta után a Bizottság vizsgálatot folytatott le, amely kimutatta, hogy Magyarországon 66 ivóvíz-ellátási körzet nem felel meg az ivóvízről szóló irányelvnek.
2016. május 27-én a bizottság felszólító levelet, 2017. december 8-án pedig kiegészítő felszólító levelet küldött, mely utóbbi további körzetekre is kiterjesztette az eljárást.
Mindezek ellenére 13 ivóvíz-ellátási körzet az arzén és a bór tekintetében továbbra sem felel meg az ivóvízről szóló irányelvnek.
A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz, amelynek két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára.
Ugyancsak kötelezettségszegési eljárást indult a gabonaexportra vonatkozóan bevezetett előzetes bejelentési rendszer miatt is. A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg a gabonafélékre vonatkozó kiviteli korlátozásokat. Az előzetes bejelentési rendszernek köszönhetően a hatóságok a kivitel előtt elővásárlási vagy vételi jogot érvényesíthetnek a kivitelre szánt gabonára. A Bizottság álláspontja szerint az intézkedés összeegyeztethetetlen a közös piacszervezésre vonatkozó uniós szabályokkal, illetve a kivitelre vonatkozó közös szabályokkal.
Ilyen például a Bizottság magyar hatóságokkal folytatott vitája az LMBTQ-közösség jogsérelmeiről és a Klubrádió frekvenciamegvonásáról. Az Európai Bizottság szerint a magyar „gyermekvédelmi törvény” előírásai több uniós jogszabályba ütköznek, valamint sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához és a megkülönböztetésmentességhez való jogot.
A testület azt is kifogásolja, hogy a magyar hatóságok a Meseország mindenkié című, LMBTQ-tartalmakat is megjelenítő gyermekkönyvön figyelmeztetés elhelyezését írták elő, ugyanis álláspontjuk szerint ez korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és indokolatlan, a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést alkalmaz.
Az Európai Bizottság aránytalansága és átláthatatlansága miatt a Klubrádió frekvenciájának megvonását is az Európai Unió hírközlési szabályaival ellentétesnek tartja, tavaly júniusban emiatt is kötelezettségsértési eljárást indított Magyarországgal szemben. Ez az ügy is most az Európai Unió Bíróságán fog eldőlni.
(Borítókép: Az Európai Bíróság luxemburgi épülete 2022. április 1-én. Fotó: Harald Tittel / picture alliance / Getty Images)