A világ nagy részét elsősorban nem Ukrajna sorsa vagy Oroszország megbüntetése, hanem a kialakuló élelmezési válság érdekli. A BRICS, valamint az Afrikai Unió ugyan nem állt ki egyik fél mellett sem, de a háborúskodás befejezése mellett a szankciókon való lazítást is szeretnék elérni.
Az Európai Unió világszinten lobbizik Kijev támogatásának növelése érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Olaf Scholz német kancellár, Sanna Marin finn miniszterelnök és más európai vezetők Indiába, Afrikába, az indopacifikus térségbe és a Közel-Keletre utaztak tárgyalni.
A politikusok új kereskedelmi megállapodásokat írtak alá, és több humanitárius, valamint pénzügyi támogatást ígértek annak érdekében, hogy enyhítsék ezen országok Oroszországtól való függését. Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter azonban a hónap elején a pozsonyi GLOBSEC-fórumon azt mondta,
Európának túl kell lépnie azon a gondolkodásmódon, hogy az európai problémák a világ problémái is egyben.
Von der Leyen viszont továbbra is hangsúlyozta az ukrajnai háború jelentette veszélyt egy áprilisi, Újdelhiben tartott sajtótájékoztatóján.
Putyin háborújának kimenetele nemcsak Európa jövőjét fogja meghatározni, hanem mélyen érinti az indopacifikus térséget és a világ többi részét is. Az indopacifikus térség számára ugyanolyan fontos, hogy tiszteletben tartsák a határokat, és elutasítsák a befolyási övezeteket, mint Európának. Azt akarjuk, hogy az indopacifikus térségnek virágzó és békés, pozitív jövőképe legyen
– nyiltakozta az Európai Bizottság elnöke Indiában.
Az EU ekkor közös kereskedelmi és technológiai tanácsot hozott létre Indiával azzal a céllal, hogy megerősítse az országgal fennálló gazdasági és stratégiai kapcsolatokat.
Ukrajna és Oroszország nyilvánosan is fölszólította Delhit, hogy egyértelműen foglaljon állást a háborút illetően. India a tartózkodás mellett döntött, de nyilatkozata azt sugallja, hogy egy lépéssel tovább ment, és közvetve arra kérte Moszkvát, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot.
India az ENSZ alapokmányát, a nemzetközi jogot, valamint az államok szuverenitáshoz és területi integritáshoz való jogát hangsúlyozta, hozzátéve, hogy minden tagállamnak tiszteletben kell tartania ezeket az elveket a konstruktív előrelépés érdekében.
Delhi folytatta stratégiáját, mivel úgy döntött, hogy tartózkodik, amikor az ENSZ Közgyűlése elsöprő többséggel megszavazta az ukrajnai invázió azonnali leállítását. Több oka is van annak, hogy India megpróbálja megtalálni a diplomáciai egyensúlyt az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A legfontosabbak India jól működő védelmi és diplomáciai kapcsolatai Moszkvával.
Oroszország továbbra is India legnagyobb fegyverszállítója,
bár részesedése 70-ről 49 százalékra esett vissza India azon törekvése miatt, hogy portfólióját diverzifikálja, és növelje a hazai fegyvergyártást.
Oroszország emellett olyan védelmi berendezéseket is szállít, mint az S–400 rakétavédelmi rendszer, amely döntő stratégiai elrettentést ad Indiának Kínával és Pakisztánnal szemben, és ez az oka annak, hogy az amerikai szankciókkal való fenyegetés ellenére teljesítették a tranzakciót.
Delhinek ezenfelül nehéz figyelmen kívül hagynia az Oroszországgal folytatott diplomáciai együttműködés több évtizedes történetét számos kérdésben. Moszkva a múltban megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanács határozatait a vitatott kasmíri területtel kapcsolatban, amivel Indiának segített.
India a jelek szerint követi tartózkodó stratégiáját, és megpróbálja előmozdítani a párbeszédet a problémák megoldása érdekében. India egyedülálló helyzetben van, mivel egyike azon kevés országnak, amely jó kapcsolatokat ápol Washingtonnal és Moszkvával egyaránt.
Narendra Modi indiai miniszterelnök a közelmúltban beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Subrahmanyam Jaishankar külügyminiszter pedig amerikai tisztviselőkkel tárgyalt Washingtonban. Modi emellett megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. India tehát nyitva tartotta a diplomáciai csatornákat mindkét féllel.
Az Afrikai Unió sem volt fogékony az EU lobbitevékenységére Oroszország elszigetelésével kapcsolatban. Macky Sall, Szenegál és az Afrikai Unió (AU) elnöke a globális élelmiszerválság miatt aggódik, és az EU vezetőivel folytatott találkozón nemrégiben azt mondta, hogy az unió Oroszországgal szembeni szankciói veszélyeztetik a gabona és műtrágya Afrikába történő behozatalát.
Az Afrikai Unió vezetője június elején Putyinnal is találkozott, és egyetértettek abban, hogy a szankciók nem oldják meg az élelmiszerválságot.
Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nemrégiben Brüsszelben újságíróknak tett nyilatkozatában elismerte az afrikai vezető aggodalmait. De hangsúlyozta, hogy a problémát nem az uniós szankciók számlájára kell írni.
Levelet küldtem minden afrikai külügyminiszternek, amelyben elmagyaráztam, hogyan alakítjuk ki szankcióinkat – hogyan működnek, kit érintenek, mit engedhetnek meg a szankciók, és mit nem
– mondta Borrell.
Hozzátette azt is, hogy az EU 1,06 milliárd dollárt ígért a Száhel-övezet élelmezési bizonytalanságának kezelésére, 633 millió dollárt a kelet-afrikai országok élelmezési rendszerének sürgős támogatására, valamint 237 millió dollárt a potenciálisan kialakuló észak-afrikai és közel-keleti élelmiszerválságok hatásainak enyhítésére.
Ez része az orosz agresszió geopolitikai következményeire vonatkozó cselekvési tervnek
– tette hozzá a brüsszeli politikus.
A BRICS tagállamai, Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság június 23-án tartották legutóbbi csúcstalálkozójukat. Immár harmadik éve a megbeszélések online zajlottak. Az utolsó kettőt a Covid-járvány idején tartották, de ezúttal nem világos, hogy a vezetők miért döntöttek úgy, hogy kihagyják a személyes találkozókat.
A tárgyalások valószínűleg a Quad-országoknak (India, Japán, Ausztrália, Egyesült Államok) is szóltak, amelyek vezetői májusban személyesen találkoztak Japánban. A BRICS-országok összlakossága 3,23 milliárd, GDP-jük pedig több mint 23 ezer milliárd dollár.
Ez a világ bruttó össztermékének majdnem egyharmadát, népességének 40 százalékát jelenti.
Míg Kína nyíltabban támogatja Oroszországot, addig India, Dél-Afrika és Brazília megpróbált egyensúlyozni a háborút illetően. Nyíltan nem kritizálták Oroszországot, és a háború befejezését célzó tárgyalásokat szorgalmazták.
Eközben Delhi és a többi tagállam között nézeteltérések vannak a BRICS bővítését illetően. A Bloomberg nemrégiben arról írt, Delhi ellenzi Peking azon tervét, hogy új tagokat vegyenek fel a szervezetbe.
Az elmúlt hetekben Irán és Argentína is kérte felvételét a BRICS-be.
Ilyen körülmények között az ukrajnai háború a BRICS szempontjából is vízválasztó lehet. Lehetőségként szolgálhat a szervezet számára, hogy meggyőzze a világot arról, hogy életképes pénzügyi megoldás lehet olyan, nyugati vezetésű intézményekkel szemben, mint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap.
(Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök, Michel Temer brazil elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Jacob Zuma a 9. BRICS-csúcstalálkozón Hsziamen városában, Kínában 2017. szeptember 4-én. Fotó: TPG/Getty Images)