Élőben jelentette be az Európai Bizottság elnöke, miért szükséges a következő időszakban a komoly spórolás és a tagállamok közötti szolidaritás.
Ursula von der Leyen szerint elkerülhetetlen, hogy a tagállamok közösen lépjenek, hogy sikerüljön tompítani a gázhiány miatt kialakuló helyzeten. Ha arra a forgatókönyvre készülünk, hogy egyáltalán nem lesz orosz gáz, akkor egyfelől gyorsan más irányból kell beszerezni a szükségletet, illetve csökkenteni kell a gázfogyasztást.
Éppen ezért az uniós testület új tanácsi rendeletet javasol a gázkereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekről.
Valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást.
Életbe lép tehát a vészforgatókönyv, amelynek másik eleme a szolidaritás. Mivel a tagállamok között vannak olyanok, amelyeknél roppant magas az orosz gázkitettség, ezért fontos, hogy a tagországok – szükség esetén – kisegítsék egymást – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke.
Felhatalmaznák továbbá a bizottságot arra is, hogy a tagállamokkal folytatott konzultációt követően az ellátás biztonságára vonatkozó „uniós riasztást” hirdethessen ki, amely valamennyi tagállam számára kötelező gázkereslet-csökkentést írna elő.
Az ugyancsak megszólaló Frans Timmermans is azt hangsúlyozta, hogy a legrosszabb forgatókönyvre kell készülni, vagyis a teljes orosz gázszállítás leállására. A bizottság alelnöke szerint is éppen ezért kell már most, a rekkenő nyári hőségben felkészülni a télre, mert ha nem lépünk időben, akkor bizony nagyon valószínű, hogy hiány lép majd fel a szükséges energiahordozókból.
Lapunk megkereste Petri Bernadett európai parlamenti tanácsadót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európai Uniós Stratégiai Kutatóintézetének (EUSTRAT) kutatóját, aki úgy foglalta össze a mostani bejelentést, hogy „ez a csomag, amit Ursula von der Leyen bejelentett, ezt korábban úgy hívták, hogy „Téli felkészítőcsomag”. Ezt most gyakorlatilag felhívássá emelték és felszólítássá tették”.
Szerinte ezen a mai sajtótájékoztatón volt egy nagyon fontos momentum, hogy most először mondták ki, hogy Oroszország fegyverként használja a gázt. Az uniós vezetők a soron következő telet eddig is az európai szolidaritási próbájának tekintették:
Ennek gyakorlatilag meg volt a politikai alapja, és benne volt a levegőben, hogy meghoznak egy ilyen javaslatot, és felszólítással élnek a tagállamok felé
– nyilatkozta lapunknak az európai parlamenti tanácsadó, aki kiemelte, hogy ez a csomag, amit a bizottság bemutatott, tartalmaz egy olyan részt is, amely kitér arra, hogy a védett fogyasztókat hogyan kell megvédeni és hogyan kell határokon átnyúlva biztosítani hozzáférésüket. Illetve, hogy az iparágaknál milyen kritériumok szerint kell meghatározni a prioritásokat.
Az EU működéséről szóló szerződés 122. cikkelyében benne van, hogy a Tanács számára a Bizottság hozhat javaslatot, a Bizottság most ezt hozta meg az energiabiztonsági érdekek miatt. Ezzel a ponttal lapunk is foglalkozott korábban, illetve Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszternek ezzel kapcsolatosan kérdéseket is tettünk fel.
Az európai kormányok legközelebb 2022. július 26-án rendkívüli energetikai témájú csúcstalálkozót tartanak, azon nincs szükség egyhangú döntésre, elegendő a minősített többség. Az európai parlamenti tanácsadó kiemelte, hogy Ursula von der Leyen a mostani bejelentésen burkolt, ám mégis egyértelmű célzást tett Németországra: halassza el a nukleáris erőművek leállítását.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal a sajtótájékoztatón Brüsszelben 2022. július 20-án. Fotó: Yves Herman / Reuters)