A Vatikán Anima Mundi Etnológiai Múzeumában több tízezer, a világ minden tájáról származó őslakosok által készített tárgyak és műalkotások találhatók, amelyek nagy részét katolikus misszionáriusok küldték Rómába egy 1925-ös, a Vatikán kertjeiben rendezett kiállításra. A Vatikán szerint a tárgyakat XI. Piusz pápának ajándékozták, de az őslakosok visszakövetelik azokat.
A Vatikáni Múzeumok adnak otthont a világ legcsodálatosabb műkincseinek, Michelangelo Sixtus-kápolnájától kezdve az ókori egyiptomi régiségeken át a pápai szekerekkel teli pavilonig. Ferenc pápa kanadai útja előtt azonban a múzeum egyik legkevésbé látogatott gyűjteménye a legvitatottabbá válik.
A Vatikán Anima Mundi Etnológiai Múzeuma őrzi a több tízezer őslakos kézimunkát, amelyet a misszionáriusok Rómába küldtek egy vatikáni kiállításra. A Vatikán szerint a tollas fejdíszeket, faragott rozmárfogakat, maszkokat és hímzett állatbőröket XI. Piusz pápának ajándékozták, aki az egyház globális hatásait, misszionáriusait és az általuk evangelizált őslakosok életét akarta ünnepelni.
Kanadai őslakos csoportok azonban, akiknek megmutatták a gyűjtemény néhány darabját, amikor tavaly tavasszal a Vatikánba utaztak, hogy találkozzanak Ferenc pápával, megkérdőjelezték, hogy a Vatikán hogyan jutott hozzá a művek egy részéhez, és kíváncsiak arra, hogy mi minden lehet még a raktárban, amit évtizedekig nem állítottak ki.
Néhányan a Bloomberg szerint azt mondják, hogy vissza akarják kapni a tárgyakat.
Ezeknek a daraboknak, amelyek hozzánk tartoznak, haza kellene térniük
– mondta Cassidy Caron, a Metisz Nemzeti Tanács elnöke, aki a metiszek küldöttségét vezette, amely arra kérte Ferenc pápát, hogy adja vissza a tárgyakat.
Az őslakos és a gyarmati időkből származó műtárgyak visszaszolgáltatása, amely a múzeumok és nemzeti gyűjtemények számára Európa-szerte sürgető vita, egyike a számos napirendi pontnak, amely Ferenc pápára vár vasárnap kezdődő kanadai útja során.
Az utazás célja elsősorban az, hogy a pápa személyesen, kanadai földön kérjen bocsánatot az őslakosok és őseik által a katolikus misszionáriusok által a hírhedt bentlakásos iskolákban elszenvedett visszaélésekért.
Kanadában több mint 150 ezer őslakos gyermeket kényszerítettek arra, hogy a 19. századtól az 1970-es évekig államilag finanszírozott keresztény iskolákba járjon, hogy elszigeteljék őket otthonuk és kultúrájuk befolyásától. A cél az volt, hogy kereszténnyé tegyék és asszimilálják őket a többségi társadalomba.
A hivatalos kanadai politika a 19. század végén és a 20. század elején szintén az őslakosok spirituális és kulturális hagyományainak elnyomására törekedett, beleértve az 1885-ös potlatchtilalmat, amely megtiltotta az első, őslakos nemzetek alapvető szertartását.
A kormány ügynökei elkobozták a szertartáshoz és más rituálékhoz használt tárgyakat, amelyek egy része kanadai, amerikai és európai múzeumokba, valamint magángyűjteményekbe került.
(Borítókép: Ferenc pápa 2017. április 26-án. Fotó: Franco Origlia/Getty Images)