Volodimir Zelenszkij a Wall Street Journalnak adott interjúban méltatta nyugati szövetségeseit azért, hogy támogatják Kijevet és elviselik az üzemanyag és élelmiszerárak növekedése miatti gazdasági nehézségeket.
„Bármilyen tűzszünet, amely lehetővé teszi Oroszország számára, hogy a februári invázió óta elfoglalt ukrán területeket megtartsa, csak még szélesebb körű konfliktust ösztönözne, és lehetőséget adna Moszkva számára a következő fordulóra való felfegyverkezésre” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevnben a Wall Street Journalnak adott interjúban.
Zelenszkij szerint a háború kritikus pontjához érkezett, mivel a konfliktus okozta gazdasági nehézségek már az egész világot elérték, Oroszország katonai előretörése pedig lelassult, és mindkét fél kimerült az öt hónapig tartó véres harcok után.
Az emelkedő energia- és élelmiszerárak, párosulva az orosz földgázleállás lehetőségével ezen a télen azzal fenyeget, hogy Európát recesszióba taszítja, próbára téve a nyugati elszántságot, ezzel Moszkva meg akarja osztani a nyugati szövetséget
– mondta az ukrán elnök, aki szerint az orosz tisztviselők többször kijelentették, hogy reményeik szerint ezzel nyomást gyakorolnak az USA-ra és Európára, megfosztva Kijevet szövetségeseitől, és ez lehetőséget teremt Oroszország számára az elfoglalt dél- és kelet-ukrajnai területek megtartására” – részletezte Zelenszkij, majd kifejezte háláját, hogy a recessziók ellenére is továbbra is támogatja a Nyugat Ukrajna ellenállását. „Tudom, hogy nehéz az ott élőknek is, hisz az oroszok által előidézett válság miatti árnövekedések terhe rájuk is nehezedik, de nem engedhetünk az agressziónak” – emelte ki az ukrán elnök, hozzáfűzte, hogy Moszkva mai engedménye szerinte stabilizálhatják valamelyest a piacot, de ez átmeneti.
A Wall Street Journal írása szerint Oroszország Ukrajnában több olyan intézkedést is vezetett be, amely egyértelműen arra utal, hogy meg akarja őrizni fennhatóságát a leigázott területeken. Míg márciusban és áprilisban a heves ukrán ellenállás visszaverte az orosz erőket Kijevből és Észak-Ukrajna más részeiből, Moszkva továbbra is ellenőrzése alatt tartja a legtöbb déli Herszon és Zaporizzsja régiót. Oroszország megkezdte az útlevelek kiadását e régiók lakosai számára, és az ottani fizetőeszközt rubelre cserélte, ami potenciálisan felkészülhet a következő hónapokban történő annektálásra. Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten azzal vádolta Zelenszkijt, hogy nem akar olyan diplomáciai megoldást, amely leállítaná a harcokat.
Erre Zelenszkij úgy reagált, hogy ha most be is fejeződne a konfliktus, hogy két régiót bekebelezett Oroszország, lehet, hogy egy-két évig megpihennének, amit arra használnának fel, hogy felfegyverkezzenek, majd újabb két régiót elfoglalnának, és ez így menne tovább. A február 24-i támadás előtt állítólag három évig mindhiába próbálta elérni az orosz elnököt telefonon.
Az úgynevezett minszki megállapodások, amelyeket Kijev 2014-ben és 2015-ben Németország és Franciaország nyomására kötött Oroszországgal, lehetővé tette Moszkvának, hogy megszilárdítsa az ellenőrzést a Donbász egyes részei felett, és meggyengítse Ukrajnát, megalapozva ezzel az idei inváziót.
Az orosz erők az elmúlt két hónapban a keleti luhanszki és donyecki régiók ukrán ellenőrzése alatt álló részeinek elfoglalására összpontosítottak, közös nevén Donbászra, ahol Moszkva a 2014-es első beavatkozás után meghatalmazott államokat hozott létre. Míg Moszkva hetek után elfoglalta a luhanszki régió többi részét. A hónap eleji heves harcok során Ukrajna még mindig Donyeck több mint egyharmadát tartja ellenőrzése alatt, ahol az orosz csapatok az elmúlt két hétben a könyörtelen harcok ellenére sem értek el jelentős előrelépést.
Zelenszkij szerint Putyin csúnyán alulbecsülte Ukrajnát, emellett a közelmúltban az amerikaiak és a szövetségesek fegyverszállítmányaival sikerült visszaverni az orosz offenzívát Donbászban és stabilizálták az ukrán fennhatóságot.
„A nyugatról érkező Himars többszörös kilövésű rakétarendszerekkel és a 155 milliméteres tarackokkal sikerült visszaverni az oroszokat. Korábban napi 12 ezres tüzérségi lövedéket lőttek ki az agresszorok az ukrán haderőkre, akik akkor ezer-kétezer lövedékkel rendelkeztek, mára azonban napi 6 ezer lövedékkel bírnak, amíg Oroszország kezd hiányt szenvedni lőszerben és katonai erőben. A tűzerő egyensúlyának ez a változása az ukrán áldozatok számát jelentősen csökkentette. A májusi és júniusi harcok csúcspontján Ukrajna napi 100-200 katonát veszített; jelenleg napi 30 halálos áldozat és körülbelül 250 sebesült van” –emelte ki az ukrán elnök.
„Pontosan meg tudom mondani, mert minden nap látom ezeket a számokat” – mondta és elővette okostelefonját, hogy megnézze a katonaság által szolgáltatott adatokat.
A háború kirobbanása óta elszenvedett összes katonai veszteséget hadititokra hivatkozva nem árulta el, csak annyit mondott, hogy többszörösen alacsonyabbak Oroszországénál. Az ukrán hadsereg szerint 39 ezer orosz katona vesztette életét a háború kirobbanása óta, de a nyugati becslések szerint a valós szám ennek a fele nagyjából. Oroszország utoljára márciusban közölte áldozatainak számát.
Zelenszkij szerint öt hónappal a tragédiák sorozata után nincs kedvünk az Oroszországgal való tárgyalásokhoz, bár szívesebben szüntetnék meg békés úton a konfliktust, és mentenének embereket, de szerintük ellenfelük ebből nem ért.
Most olyan légvédelmi rendszerekre lenne a legsürgetőbb szükségük, amelyekkel megakadályozhatják, hogy Oroszország nagy hatótávolságú rakétákat zúdítson a frontvonalaktól több száz mérföldre fekvő, egyébként békés városokra. Az Egyesült Államok és Németország ígéretet tett, de még nem indult meg ilyen eszközök szállítása – mondta az ukrán elnök, aki folyamatosan tartja a kapcsolatot a szövetségeseivel és bízik abban, hogy segítségükkel sikerül végre kiűzni az oroszokat és mihamarabb véget érhet a háború.
(Borítókép: Sergei Supinsky / Afp)