Annak apropóján, hogy itt, a brassói CATTIA (Brassó külvárosában lévő üzleti irodaház – a szerk.) épületében beszélgetünk, ahol az ukrajnai menekülteket is elszállásolják: hány ukrán menekült van most a városban?

Körülbelül négyezer menekült fordult meg nálunk, sokan közülük viszont már továbbmentek Nyugat-Európába vagy visszatértek Ukrajnába. Brassóban jelenleg körülbelül kétezer menekültet tartunk nyilván, köztük 350 gyermeket, akik számára az iskoláztatással kapcsolatban megoldást kell találnunk őszig.

Mire számítanak, mennyien maradnak itt véglegesen?

Az, hogy kik és mennyien maradnak itt, függ attól, hogy Ukrajna melyik részéről érkeztek. Akik a konfliktuszónákból menekültek el, értelemszerűen hosszabb távon terveznek itt maradni. Ugyanakkor kaptunk arról információkat, hogy további menekültek érkeznek majd Brassóba.

Sepsiszentgyörgyi születésű, és ott is nőtt föl. A magyar többségű Kovászna megyéből pedig egyre többen dolgoznak vagy tanulnak Brassóban. Melyek a legfontosabb beruházások most a városban?

Kovászna megyében sajnos nagyon sokáig nem voltak jelentős fejlesztések, ezért az embereknek Brassó felé kellett fordulniuk, hogy munkát találjanak. Az autóipari beruházás jelentős a városban, Sepsiszentgyörgyről pedig viszonylag könnyen lehet ingázni. Ezenkívül a régió legnagyobb egyeteme, a Brassói Erdélyi Egyetem is egyre vonzóbb a fiatalok számára, hiszen több szak és specializáció közül választhatnak.

Kicsit hasonló a szituáció Szlovákia nyugati részéhez abból a szemszögből, hogy Pozsonyba sok magyar ingázik a Csallóközből, akárcsak Brassóba a már említett két székelyföldi megyéből. Bár Szlovákiában a magyar kisebbség nem rendelkezik képviselettel sem a pozsonyi önkormányzatban, sem a szlovák törvényhozásban, Igor Matovic egykori miniszterelnök például rendszeresen egyeztetett a magyar kisebbség jelentősebb személyeivel, köztük a politikus Berényi Józseffel. Az RMDSZ a legutóbbi önkormányzati választásokon nem jutott mandátumhoz a brassói önkormányzatban. Önök egyeztetnek a helyi nemzetiségek vezetőivel?

Az önkormányzat a szabályzatot annyiban módosította, hogy a tanácsban mindegyik nemzeti kisebbségnek lehet egy képviselője, azonban szavazati jog nélkül, hiszen nem választották meg őket (hasonló ahhoz, mint a magyar parlamentben a nemzetiségi szószóló – a szerk.). Ezt már az elejétől kezdve nagyon fontosnak tartottuk, hiszen Brassó a kezdetektől fogva soknemzetiségű város volt.

Az intézkedéseik alapján tényleg úgy tűnik, megpróbálnak arra törekedni, hogy a lakosságot széleskörűen bevonják a város igazgatásába. Tavaly benyújtottak egy javaslatot a városi diáktanács létrehozásáról. Ennek mi lenne a funkciója?

Először is, a város korábban kötött egy megállapodást az UNICEF szervezetével, hogy Brassó gyermekbarát város legyen. A diáktanácsot is részben emiatt hoztuk létre, amely egyelőre még nem ülésezett. A kiválasztási folyamaton már túl vagyunk, minden iskolának egy-egy képviselője lesz a tanácsban. Már csak az önkormányzatnak kell elfogadnia és akkreditálni a szervezetet. A terv az, hogy ezáltal mi is sokkal alaposabban meg tudjuk majd érteni a fiatalok problémáit, és ezekre jobb válaszokat tudunk adni. A diáktanács megalakulásáig is folyamatosan egyeztetünk a város középiskolai fórumával, valamint a nemzetiségekkel is. Egyébként a jövő évtől kezdve két magyar nyelvű bölcsődei csoport is indul Brassóban ezen egyeztetések hatására.

Az Áprily Lajos Főgimnázium az egyik legszínvonalasabb és legnépszerűbb intézmény a romániai magyar kisebbség köreiben. Mit gondol, a mára már 91,3 százalékban román többségű Brassóban képeznek az ilyen intézmények buborékot, főleg úgy, hogy a romániai törvények szerint az RMDSZ-nek különleges hatásköre van a nemzetiségi iskolák fölött?

Szerintem fontos látni azt, hogy nagyon nehéz lenne magyarul tanulni a város más középiskoláiban, olyan kutatások vagy kimutatások pedig szerencsére még nem születtek, hogy ezen rendszer miatt az ottani tanulók elkülönülnének a város diákéletében.

Ugyanakkor azt gondolom, a városi diáktanácsnak az is az egyik feladata lehet, hogy utánajárjon, a kisebbségeknek van-e abból fakadó problémájuk, hogy külön iskolában tanulnak.

Győr 1993 óta testvérvárosa Brassónak. Tartják önkormányzati szinten a kapcsolatot? Vannak magas szintű együttműködések?

Pont tavaly voltam a városban egy önkormányzati delegációval, és nagyon tetszett Győr, amely akkor ünnepelte várossá avatásának 750. évfordulóját. Az együttműködés folyamatos. A legfrissebb példa erre az, hogy július 15-én volt egy előadás premierje a brassói színházban, amely egy győri rendező darabja volt.

Nagy visszhangot keltett, hogy a legnagyobb magyar nemzeti ünnepen, augusztus 20-án magyar színekkel világították ki a Brassó-feliratot a Cenk-hegyen. Miért volt ez fontos?

Egyrészt azon személyes okból kifolyólag, hogy Sepsiszentgyörgyön, magyar többségű közegben nőttem föl, és ez elfogadóbbá tett amellett, hogy egy másik kultúrát is jobban megismerhettem azáltal, hogy magyarul tanultam, és magyar barátaim voltak.

Másrészt Brassó mindig is többnemzetiségű város volt, és azt gondolom, kötelességünk folytatni ezt a tradíciót, valamint önkormányzatként fontosnak tartjuk azt, hogy mindenki otthon érezhesse magát a városban.

(Borítókép: Faragó István / Index)