Kérdéses, hogyan működne a gyakorlatban a kollektív védelem, ha Oroszország megtámadná a NATO egyik tagországát – erről beszélt Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos főmunkatársa.
Azt mondta: katonai értelemben a NATO hagyományos és nukleáris erők tekintetében is jóval erősebb Oroszországnál. Ha a tömb egységes marad, és az egyes államok kiállnak egymásért, akkor azáltal egy orosz támadást mindenképp ki lehetne védeni.
Csiki Varga Tamás szerint a kérdés legfeljebb az, hogy egy adott politikai momentumban az amerikaiak, a britek vagy a németek hajlandóak lennének-e háborúba menni például Észtországért. Erre a problémára a NATO 2014-ben azzal a megoldással állt elő, hogy többnemzetiségű zászlóalj-harccsoportokból megerősített jelenlétet alakít ki a kelet-európai országokban.
EZÁLTAL AZ OROSZOK A TÖBBI ÁLLAM KATONÁIVAL IS HARCBA KEVEREDNÉNEK, VAGYIS AZOK KÖZVETLEN RÉSZESEI LENNÉNEK A KONFLIKTUSNAK.
A kutató az rtl.hu-nak nyilatkozva is hangsúlyozta, hogy a mostani fenyegetettség idején egyszerűen nem lehet teljes biztonsággal azt mondani, hogy bárki kimaradhat ebből a háborúból. Lehet azt mondani, hogy nem veszünk részt a NATO kollektív védelmében, de onnantól kezdve többé a NATO sem védelmez minket – mondta.
Beszámolt arról is, hogy 2016-ban készült egy tanulmány, amelyben lemodellezték a Baltikum orosz megtámadását. Akkor arra a következtetésre jutottak, hogy
az orosz hadsereg 2-4 nap alatt elfoglalta volna a balti államok fővárosait.
Vagyis mire a NATO-ban megszületnének a döntések, és mozgósítanák a szövetséges erőket, addigra már komoly területek kerülnének orosz kézre.
Az NKE kutatója arról is beszélt, hogy a NATO stratégiai kétértelműséget alkalmaz, vagyis nem definiálják előre, hogy adott típusú és mértékű ellenséges lépés esetén pontosan mit fognak tenni. Mindemellett egy azonnali válaszatomcsapás például egyáltalán nem reális, mert az aránytalan erejű válaszlépés lenne, és atomháborúvá eszkalálhatná a konfliktust. Az viszont szinte biztos, hogy a NATO-nak van terve bármilyen irányú és típusú orosz támadásra.
Csiki Varga Tamás a fentieket összegezve úgy vélte: szerinte nem reális az, hogy Oroszország támadást hajtson végre a NATO ellen, és az erre irányuló fenyegetések legfeljebb az információs elrettentés eszközeként szolgálnak, amivel az Ukrajna melletti kiállást próbálják mérsékelni.
Hozzátette, hogy az ukrajnai háborúban az orosz hagyományos haderőnél komoly problémák látszanak, és ez akár még a nukleáris arzenálnál is így lehet.
Az orosz atomarzenál állapotára nem lehet kívülről rálátni, és remélem, soha nem is fogjuk látni ezen fegyverek alkalmazását
– tette hozzá a kutató.
Az orosz–ukrán háború fejleményeit szombaton is percről percre közvetítjük.