Megrendült Németország határozott ellenállása a nukleáris energiával kapcsolatban az energiaválságtól való egyre erősebb félelmek miatt. A zöldpárti politikusok enyhítettek az álláspontjukon, de a párt továbbra is megosztott.
Az ország három megmaradt atomerőműve a tervek szerint az idei év végén leáll – ez a fukusimai katasztrófa miatt Angela Merkel volt kancellár vezetésével bevezetett, az atomenergia megszüntetésére irányuló évtizedes terv nagy „fináléja”. Az orosz „energiazsarolástól” való félelem miatt azonban Berlin elkezdte felmérni a téli áramszünet kockázatait, és folyamatosan enyhülnek az atomenergia leállítását követelő hangok – a Zöldek körében is – írja a Politico.
Az elmúlt napokban vezető zöldpolitikusok jelezték, hogy készek néhány hónapig tovább üzemeltetni az atomerőműveket, a fennmaradó üzemanyag-ellátást tavaszig húzva, hogy a „lámpák égve maradhassanak”.
Ha valódi vészhelyzet áll elő, a kórházak nem tudnak tovább üzemelni, és beszélnünk kell az üzemanyag mennyiségének növeléséről is
– nyilatkozta Katrin Göring-Eckardt, a Bundestag zöldalelnöke a héten egy talkshow-ban.
A legnagyobb probléma a párt széthúzása. Számos jelentős zöld- és regionális szervezet ellenezte a bővítést, míg mások, különösen Dél-Németországban azon az állásponton vannak, hogy most az ellátás biztonsága a legfontosabb kérdés. Hasonló vita dúl a Szociáldemokrata Pártban is – amely a kormánykoalíció tagja a Zöldek és a liberális szabaddemokraták mellett –, akik szintén nem lelkesednek az atomenergiáért.
A nukleáris energia fokozatos kivonásának elhalasztása azonban különösen nehezen emészthető a Zöldek számára, akik a németországi atomellenes mozgalomból születtek, és akiknek számos tagja ütközne heves ellenállásba.
A Zöldek és más, a halasztás ellen tiltakozó pártok kulcsfontosságú érve az volt, hogy Németországnak most gázválsággal és nem hatalmi válsággal kell szembenéznie. De egyre nagyobb az aggodalom, hogy ez megváltozhat. Mivel az atomerőművek nem helyettesíthetik a háztartási kazánokhoz vagy az ipari folyamatokhoz szükséges gázt, Berlin elkezdett a gázmennyiségek helyettesítésére összpontosítani, miután Oroszország korlátozni kezdte az ellátást.
A gáz emellett körülbelül tizenöt százalékkal járul hozzá a német „energiamixhez”, emiatt a kormány úgy döntött, hogy újra működésbe helyezi a szénerőműveket az esetleges villamosenergia-hiány kezelésére. De előfordulhat, hogy ez nem lesz elég. A szénellátási problémák, az elektromos fűtőberendezések bevezetésének siettetése és a déli államok bizonytalan helyzete sokakban azt a félelmet kelti, hogy a gázhiány Németországban is hatalmi válságot okozhat.
A gazdasági minisztérium aggályait fejezte ki amiatt, hogy a hónap elején elindították a hálózat „stressztesztjét”. A néhány héten belül megszülető eredmények arra szolgálnak, hogy megmutassák, Berlinnek át kell-e gondolnia az atomenergiához való hozzállását.
Az elemzés várhatóan különös kockázatot fog jelezni Bajorországban, ahol a konzervatív kormány régóta küzd mind a szélturbinák, mind a magasfeszültségű vezetékek ellen, amelyek zöldenergiát szállíthatnának a „szeles északi államokból”. Az államnak a szénenergiája is kevés.
Míg Németország energiamixéhez kevesebb mint hat százalék atomenergia szükséges, addig Bajorország ennek a dupláját igényli: a München melletti Isar II erőmű az állam villamosenergia-termelésének körülbelül 12 százalékát állítja elő. A régió gáztárolója is átlag alatti feltöltöttséggel rendelkezik. Ennyi elegendő ahhoz, hogy megváltoztassa a müncheni városvezetés álláspontját, ahol a legnagyobb párt a Zöldek.
Ha a stresszteszt azt mutatja, hogy Münchent az áramellátás visszaesése fenyegeti, az Isar II kapacitásának növelése nem lehet tabu
– nyilatkozta Katrin Habenschaden zöldalpolgármester. – Polgármesterként a müncheniek ellátásának biztonsága a legfontosabb prioritásom” – tette hozzá.
Sok magas rangú zöldpolitikus nyilatkozik „vegyesen”. Annalena Baerbock külügyminiszter azt mondta, hogy vészhelyzetben minden lehetőséget mérlegelni kell, illetve hogy az atomenergia nem válasz a jelenlegi válságra. Robert Habeck klíma- és gazdasági miniszter nem zárkózik el a hosszabbítás lehetőségétől, miközben azzal érvel, hogy az atomenergia segítségével nem lehet sok gázt megtakarítani.
De visszakozás is van. Britta Habelmann, a Zöldek parlamenti vezetője kijelentette, hogy a fokozatosság nem kérdőjelezhető meg. Steffi Lemke nukleáris biztonságért felelős környezetvédelmi miniszter is ellenkezésének adott hangot. A leghevesebb ellenállás az alsó-szászországi Zöldek részéről tapasztalható, ahol évtizedek óta hevesen tüntetnek az atomenergia ellen. Az államban pedig választások lesznek ősszel.
Az atomenergia nem a »könnyű megoldás«, ez egy nagyon veszélyes és hamis megoldás, még rövid távon is
– nyilatkozta Julia Willie Hamburg, a Zöldek alsó-szászországi miniszterelnök-jelöltje a helyi sajtónak. A bázisuk is hasonlóan megosztott: egy friss felmérés szerint a németek 61 százaléka támogatja az atomerőművek működésben tartását, míg a Zöldek 57 százaléka ellenzi.
Az alsó-szászországi Zöldek várhatóan egy hirtelen megtartott pártkonferenciát követelnek majd, ha a nemzeti vezetés támogatni fogja a nukleáris energia használatának meghosszabbítását. A berlini Zöldek eközben megpróbálták elkerülni a nyilvános összecsapást azzal, hogy egy hivatalos állásfoglalást javasoltak az ügyben.
A Die Welt birtokába került egy belső e-mail, amelyet a párt központja küldött különböző kirendeltségeknek azzal a kéréssel, hogy a nukleáris energiával kapcsolatos kérdéseket „nyugodtan” válaszolják meg. Az e-mail a következőt javasolja: „Amint rendelkezésre állnak a hálózati stresszteszt eredményei, a tények alapján – ahogy eddig is – vitassuk meg a további intézkedéseket. Elutasítjuk az üzemidő meghosszabbítását, azaz az új fűtőelemek beszerzését.” A kompromisszumos megoldást a levél utolsó sorai adhatják.
Míg a konzervatívok új nukleáris üzemanyag beszerzésére szólították fel a kormányt, a liberálisok pedig 2024-ig új, fokozatos kivonási határidőt javasoltak, az álláspontjukon lágyító Zöldek továbbra is elutasítják a megnyújtott üzemidőt.
Fókuszban a meglévő üzemanyag-ellátás kiterjesztése áll, amihez nincs szükség új uránrudakra. Több szakértő is azt mondta, hogy ezzel nem termelnek több áramot, és csak kinyújtják az energiatermelést – bár például a müncheni Zöldek szerint ezzel a módszerrel az Isar II erőmű további 5 terawattórát termelhet 2023 augusztusáig.
Az új rudak többévnyi energiát adnának, jelentősen késleltetve a fokozatos kivonást – amit a Zöldek el akarnak kerülni –, és további nukleáris hulladékot is termelnének. Nem a legjobb megoldás, de nem is a legrosszabb.