Az amerikai képviselőház demokrata párti elnökének, Nancy Pelosinak a tajvani útja verte ki a biztosítékot a pekingi vezetésnél. Hiába volt előzetes fenyegetés személyesen Biden elnöknek címezve, komoly haditengerészeti felvonulás, gazdasági szankciók belengetése, az amerikai politikus és kísérete végül mégiscsak elment Tajvanra. Lehet ez háborús ok? Ukrajna példája lebeg a tajvaniak szeme előtt?
Nehéz megmondani, hogy lesz-e háború Tajvanért vagy sem. A szigettel szemben a szárazföldi Kína tengerpartja mentén az elmúlt napokban komoly katonai mozgásokat észleltek. Igaz, nem olyan méretűeket, mint 2021 során az orosz–ukrán határ oroszországi oldalán. Még 2022 februárjában sem sokan gondolták, hogy az oroszok nem hadgyakorlat, hanem háborús felkészülés céljából szállították a fegyverzetet, tábori kórházakat, utánpótlást a térségbe.
Kína már 70 éve úgy tekint Tajvanra, mint saját területére. Azonban a szoros tajvani–amerikai kapcsolatok és a határozott amerikai kiállás Tajpej mellett mindeddig eltántorította attól, hogy a szavakon túl bármi mást is tegyen Tajvan megszerzéséért. A mostani feszültség azonban lehet, hogy lépésre sarkallja Pekinget. Egyfelől nem tűrheti, hogy az amerikaiak egyszerűen figyelmen kívül hagyják kemény figyelmeztetéseit, másfelől nem akar arcvesztés nélkül kilépni ebből a konfliktusból. Aztán ott van a Kínai Kommunista Párt közelgő kongresszusa, ahol ismét sorsfordító döntéseket kell hozni, ami kiterjedhet személyi kérdésekre is.
Másfelől azonban két különálló országról beszélünk, hiszen Tajvant demokratikus úton választott vezetők irányítják, önálló hadserege van, berendezkedése teljesen eltér Kínáétól. Ugyanakkor a szárazföldi Kína komolyan profitál a szigetországgal folytatott kereskedelemből, folyamatosan utaznak tajvani üzletemberek Kínába, és az élet minden területén normális a viszony a két állam között, kivéve a politikát. Vagyis szándék az lenne Tajvan bekebelezésére, de lehet, hogy a gazdasági érdekek – egyelőre – felülírják a katonai megoldást.
Nancy Pelosi 19 órás tajvani villámlátogatását délkelet-ázsiai körútjába illesztette, és már meg is érkezett a következő állomására, Dél-Koreába. Ahogyan előzőleg ígérte, Tajvanon tárgyalt Caj Jing-ven elnök asszonnyal, és biztosította Amerika örök barátságáról, illetve méltatta a tajvani demokráciát és az emberek kitartását oly sok évtizeden át Kínával szemben. Pelosi az egyik legfontosabb állami kitüntetést is megkapta. Személyében egyébként a legmagasabb rangú amerikai politikus tárgyalt Tajvanon 1997 óta óta, amikor az ugyancsak házelnök, a republikánus Nwet Gingrich járt ott.
Amint említettük, Kína saját területeként tekint a szigetországra, ezért minden érdemi nemzetközi politikai közeledést szuverenitása elleni lépésként értékel, és azonnali megtorlással fenyegetőzik. Mivel az amerikaik nem hátráltak, ez rendkívüli módon felbőszítette a pekingi vezetést. Salát Gergely Kína-szakértő szerint az amerikai lépés nehezen magyarázható, és már-már átmegy azon a bizonyos vörös vonalon, amit a kínaiak nem engednek senkinek sem átlépni. Ebben a helyzetben ugyanis egyfajta arcvesztéssel kerülhetnek ki csak az ügyből, ami esetleg végzetes dolgok megtételére sarkallhatná őket.
Nem véletlen, hogy a kínai külügyminisztérium még előző este bekérette az Egyesült Államok pekingi nagykövetét, és határozott tiltakozását fejezte ki Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatása miatt. Nicholas Burns nagykövetet Hszie Feng külügyminiszter-helyettes fogadta, aki leszögezte: Pelosi látogatása sérti a Peking által vallott egy Kína elvét. Hszie egyúttal azt vetette Washington szemére, hogy „mást tesz, mint amit mond”, a látogatás kapcsán pedig leszögezte: Kína „nem fogja ölbe tett kézzel tűrni”.
Emellett felrótta azt is, hogy az amerikai külügyminisztérium weboldaláról eltűnt a „Tajvan Kína része” felirat, és aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államok növekvő tajvani fegyverexportja miatt is.
Az USA-ellenes bírálatok sorához csatlakozott az orosz külügyminiszter is. Szergej Lavron Mianmarban (az egykori Burma) tárgyalt, és kijelentette: az amerikai házelnök tajvani látogatásával az Egyesült Államok azt üzeni a világnak, hogy azt csinál, amit akar, mert rá nem vonatkoznak a szabályok.
Lavrov hozzátette: Washington szándékosan bosszantja Kínát az úttal, büntetlenségét fitogtatva. Megjegyezte: nem lát mást, ami indokolná a lépést, hiszen az Egyesült Államok pontosan tudja, mit jelent ez Kínának. A Kreml korábban provokációnak nevezte Pelosi útját, és szolidaritásáról biztosította Pekinget.
Azért a kínai fenyegetések, hogy akár le is lőhetnék a Nancy Pelosit szállító gépet, megtették hatásukat. A repülőjáratok útját valós időben mutató oldalon, a Flightradar24-en ezrek követték nyomon a SPAR19 kódot, amely Pelosi gépét takarta. A Twitteren közzétett térképen jól látszik, hogy a Kuala Lumpurból indult gép ahelyett, hogy egyszerűen, röviden északnak tartva repült volna Tajvanra, a fél világot megkerülve nyugatra indult. Indonéziát hatalmas körben megkerülve közelítette csak meg Tajvant, hogy elkerülje a kínai–amerikai feszültség egy másik forrását, a Dél-kínai-tengert.
A kínai külügy jelezte, hogy a Pelosi látogatás miatt leállították a természetes homok tajvani exportját, ami az építőipar számára fontos, valamint a szigetről érkező hal- és gyümölcsimportot. A szankciók mindazonáltal nem érintik a chipeket és más ipari termékeket. Jó oka volt Pekingnek, hogy ez utóbbihoz nem nyúlt.
A héten nyilatkozott a CNN-nek Ázsia legértékesebb vállalatának, a TSMC-nek az elnöke. Ez a tajvani chipgyártó óriás a világgazdaság egy jelentős részének meghatározó beszállítója. Mark Liu szerint ha megindul a kínai invázió a szigetország ellen, akkor a TSMC gyártórészei nem lesznek működőképesek. A világ legfejlettebb chipgyártójára jellemző, hogy ő birtokolja a világ félvezető-bérgyártói piacának több mint felét. Ha pedig leáll a chipek gyártása, az óriás zűrzavart okoz majd a globális technológiai szektorban.
A Pelosi-látogatás ellensúlyozására már a hét elején jelentős kínai katonai gyakorlatokat tartottak, párhuzamosan azzal, hogy a kínai légierő vadászgépei folyamatosan megsértették a tajvani légteret. Tajpeji közlés szerint 21 kínai harci gép repült be a légterükbe. Kedden este aztán megszólalt a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg keleti régióért felelős parancsnoksága is, és közölte, hogy különböző haderőnemek részvételével hadgyakorlatot kezdenek még az éjjel Tajvantól északra, délnyugatra és északkeletre. Ebben a térségben megtiltják erre az időre a teherhajó-forgalmat is.
Szerdán már módosult a gyakorlat ideje. A kínai hadsereg jelezte, hogy négy nappal meghosszabbítják, egészen vasárnapig, és Tajvan körül hat térségben fognak gyakorlatozni. Ami új és szokatlan, hogy
a hadgyakorlatok területei bőven átlógnak a nemzetközi vizekről a tajvani felségvizekre, és éleslövészetet is tartanak.
A tájékoztatás szerint a légierő és a haditengerészet bevonásával zajló manőverek során éles lőszert használnak a tajvani szorosban, és hagyományos rakétákkal tartanak tesztindításokat a Kína által saját területének vallott szigettől keletre.
Persze az amerikaiak sem lapítanak a térségben. Az Egyesült Államok hetedik flottája időközben jelezte, hogy a július eleje óta a térségben tartózkodó Ronald Reagan repülőgép-hordozó jelenleg Tajvantól délre hajózik, a Fülöp-szigeteknél. Az amerikai haditengerészet által közzétett felvételeken a Ronald Reagant lehetett látni a Carl Brashear ellátóhajó oldalán.
Emellett az amerikai tengerészgyalogság Tripoli nevű hajója is a térségben van Tajvantól keletre. A Pentagon korábban tagadta, hogy a hadihajók jelenléte a térségben összefüggésben állna Pelosi látogatásával.
Az éjjel Tajvanon élő magyarok írtak szerkesztőségünknek. Az Index kérdésére Hegedűs Zoltán, aki több mint húsz éve él a szigetországban, azt mondta, hogy a tajvaniak imádják a szenzációt, így most természetesen mindenki a Pelosi-látogatás következményeit latolgatja. Az, hogy mozgósítás van, szinte természetes, de az utcákon minden nyugodt, hétköznapi. A boltokban pedig nyoma sincs pánikvásárlásnak.
Mint mesélte, az átlag tajvani az elmúlt évtizedekben már megszokta a kardcsörtető kínai retorikát, és nem veszik komolyan a fenyegetőzést. Viszont megjegyezte, ha Kína támadni akar, akkor azt most kell, hogy megtegye. Egyfelől azért, mert a közelgő pártkongresszuson Hszi Csin-ping így akár országegyesítőként is felléphetne, bár egy ilyen háború akár el is húzódhat. Másfelől pedig októbertől a változó évszak miatt sokkal erősebb lesz a sziget körüli hullámzás, ami jóval nehezebbé tehet egy esetleges partraszállást, illetve emiatt sokkal több embert vesztenének a támadók.
(Borítókép: Partraszállást gyakorló tajvani katonák aknavetővel az évenkénti Han Kuang hadgyakorlaton a tajvani Pingtungban 2022. július 28-án. Fotó: MTI / EPA / Ritchie B. Tongo)