Az európai nagyvárosokban rendkívüli lépésekkel készülnek az idei télre az orosz–ukrán háború miatt várható energiaválságra készülve – írja a Bloomberg.
Az Európai Unió nemrég fogadott el egy általános energia-veszélyhelyzeti tervet, amely többek között a földgázfogyasztás önkéntes, 15 százalékos csökkentését írja elő a tagállamok számára. A Bloomberg szerint az európai kormányok, valamint a nagyvárosok vezetése már fontolgatja, hogy miként tudnák csökkenteni a fogyasztást – és nem csak a földgáz tekintetében.
Néhol már meg is születtek a konkrét szabályozások. Spanyolországban például kedden tettek közzé egy új rendeletet, amelyben előírták, hogy
minden üzletet tilos 27 Celsius-fok alá hűteni, télen pedig tilos lesz 19 Celsius-fok fölötti hőmérsékletre felmelegíteni azokat.
Egyben kötelezték is arra az üzleteket, hogy legalább egy elektromos hőmérőt is üzemeltessenek a boltban. Ezenkívül a szabályozásban azt is előírták, hogy este 10 óra után kötelező lekapcsolni az üzletek kirakatában, valamint az emlékműveken található világítást is. A rendelet 2023. novemberig bezárólag mindenképpen érvényben marad.
A Bloomberg megjegyezte, hogy mivel a spanyolok csak kisebb mértékben vannak kitéve az orosz energiafüggőségnek, ezért tőlük csak annyit kértek, hogy 7 százalékkal csökkentsék az energiafogyasztásukat a 15 helyett. Mindemellett már ezek a lépések is visszatetszést váltottak ki Spanyolországban. Isabel Diaz Ayuso, Madrid tartományi vezetője egy Twitter-posztban jelezte, hogy ők nem tartják be az új szabályozást, mert a lépés bizonytalanságot gerjeszt, „sötétséget, szomorúságot és szegénységet okoz”, és elüldözi a turizmust.
Hasonló folyamatok játszódnak le Berlinben is, ahol a városi vezetés egyelőre annyit tűzött ki célul, hogy 10 százalékkal csökkentik az energiafogyasztást. A városban ennek jegyében lekapcsolták az éjszakai világítást az emlékműveknél, így a Brandenburgi kapu, a Győzelmi oszlop és sok más nevezetesség is szokatlan sötétségbe borult éjjelente, miként az alábbi videóban is látható.
Olaszországban és Görögországban ugyancsak bevezették a 27 fokos hőmérsékleti hűtési limitet a középületekben, miközben Párizsban előálltak egy olyan rendelettel, amely szerint
150 eurós (59 ezer forintos) bírságot kell fizetnie minden vállalkozásnak, ahol nyitva hagyják az ablakokat és ajtókat, miközben megy a klíma.
A Bloomberg szerint az energiaválság szempontjából rossz hírt jelent az európai hőség és aszályt is. A magas hőmérséklet miatt nő a klímaberendezések által generált fogyasztás, miközben a vízhiány miatt sok esetben költségesebbé vált az erőművek, atomerőművek üzemeltetése is.
Néhol azonban már a télre is elkezdtek készülni. Párizsban például előírták, hogy tilos lesz a vendéglátóhelyek külterét fűteni. Berlinben pedig többek között azt is fontolgatják, hogy télre maximalizálják a hőmérsékletet a közhivatalokban, iskolákban és még az uszodákban is.