A NATO-szövetséges Törökország júniusban visszavonta vétóját Finnország és Svédország nyugati katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmével szemben. Korábban Ankara azzal vádolta a két északi országot, hogy a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) harcosainak ad menedéket. A megállapodás részeként Törökország benyújtotta azt a listát, amelyen azok a személyek szerepelnek, akiket Svédországnak ki kellene adnia, de azóta csalódottságát fejezte ki az előrelépés hiánya miatt.

A harmincas éveiben járó férfi lenne az első ismert eset, akit az alku megkötése óta Törökországnak kiad a skandináv ország.

Ez egy normális rutineljárás. A szóban forgó személy török állampolgár, és 2013-ban és 2016-ban Törökországban csalás miatt ítélték el

– közölte Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter a Reutersnek küldött szöveges üzenetben. „A legfelsőbb bíróság a szokásos módon megvizsgálta az ügyet, és arra a következtetésre jutott, hogy a kiadatásnak nincs akadálya” – fűzte hozzá a politikus.

Az igazságügyi minisztérium szóvivője nem volt hajlandó megmondani, hogy a férfi szerepel-e azon a listán, amelyet Törökország állított össze, és nem kívánt további kommentárt fűzni az ügyhöz.

Az SVT svéd televízió, amely elsőként számolt be a kiadatásról, közölte, hogy a férfit Törökországban 14 év börtönbüntetésre ítélték többrendbeli bankkártyacsalás miatt.

A Svédországban tavaly óta fogva tartott férfi azt állítja, hogy jogtalanul ítélték el. Állítása aszerint azért citálták bíróság elé, mert áttért a kereszténységre, megtagadta a katonai szolgálatot és kurd gyökerekkel rendelkezik – közölte az SVT.