Egyetlen őskori sírban 169 aranygyűrűt, egy réz karperecet és mintegy nyolcszáz gyöngyházból készített gyöngyöt találtak a régészek Bihar község határában – jelentették be egy csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatón. A bejelentésről az Agerpres hírügynökség és az Ebihoreanul.ro portál számolt be.

A sírban – a régészek feltételezése szerint – egy nőt temettek el mintegy 4600-4300 évvel időszámításunk előtt, akinek a hajfonatait díszíthették az aranygyűrűk.

A fogazata és a mérete alapján valószínűsítjük, hogy nőről beszélhetünk. Az is ezt a feltevésünket erősíti, hogy a sírban nem találtunk fegyvert. Hasonló sírokba általában harcosokat, vezéreket, de mindenképpen férfiakat temettek, csak nagyon ritkán nőket

– idézte az Ebihoreanul.ro portál az ásatásokat vezető Calin Ghemis, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum régészét, aki hozzátette, hogy szeretnék megtudni, miféle kultúrához tartozott a személy, és azt is, hogy az Erdélyi-szigethegységből származó aranyból készültek-e a gyűrűk.

Ghemis azért is szenzációsnak tartotta a leletet, mert – mint fogalmazott – ebből a korból az egész Kárpát-medencében mintegy 150 aranytárgy került eddig elő, itt azonban egyetlen sírban találtak 169-et. Hozzátette: dolgoznak a gyűrűk megtisztításán. Ezek össztömege meghaladja a 200 grammot. Azt is megjegyezte, hogy marosvásárhelyi és hollandiai laboratóriumba küldtek elemzésre csontleleteket. Ezek eredményei alapján készítik el a szenzációs leletről a tanulmányt.

Gruia Fazekas, a Körösvidéki Múzeum régészeti osztályának vezetője valószínűsítette, hogy év végére állíthatják ki a kincset.

A múzeum régészei a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Román Akadémia és a Nagyváradi Tudományegyetem régészeivel együttműködésben végeztek feltárásokat március 29. és június 25. között az A3-as észak-erdélyi autópálya majdani nagyváradi bekötőútjának nyomvonalán. A feltárások során kilenc régészeti lelőhelyet azonosítottak. Három ezek közül a csiszolt kőkorszakból, az időszámításunk előtti hatodik évezredből, kettő a bronzkorból, kettő a római korból, egy a XIII–XVII. századból, egy pedig a XX. század elejéről származik – számolt be az MTI.