Miután kedden elismerte a Pentagon, hogy radarelhárító rakétákat adott Ukrajnának, azt találgatják a világ katonai szakértői, hogy milyen hatása lehet ennek a háború menetére. Az egyelőre nem ismert, hogy mekkora volt az átadott szállítmány, és hogy mennyire korszerű rakétákból állt – tekintve, hogy az USA az 1980-as évek óta fejleszti és tartja hadrendben ezt a fegyverrendszert –, illetve hogy felhasználták-e már ezeket. A HARM egy nagyon fejlett, óriási sebességű rakéta, de a viszonylag rövid hatótávolsága miatt kockázatos a bevetése, mivel a legújabb fejlesztésű verzióit még nem próbálták ki élesben a legújabb orosz radarrendszerek ellen – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője, Resperger István ezredes. Maga a HARM rakétarendszer egy levegő-föld indítású, 4,1 méter hosszú, szilárd hatóanyagú rakéta, amely 2 Machhal, vagyis a hangsebesség kétszeresével repül. A fegyverben 66 kiló robbanóanyag van, amely 25 000 darab acélrepeszt szór szét, de a legfontosabb a fejrészben található elektronika, amely felderíti az ellenséges radarok kisugárzását, és azt követve vezeti a célba a rakétát.

Úgy vélte, hogy a szállítmány célja az Ukrajnának nyújtott segítség mellett elsősorban az lehet, hogy teszteljék, hogyan teljesít az orosz Sz–300-as és Sz–400 rakétavédelmi rendszerek lokátoraival szemben. A szakértő szerint az azért okozhat nehézségeket, mert az új orosz radarrendszerek hatótávolsága 4-500 kilométer, a HARM-é pedig 150 kilométer, ezért alkalmazásához mélyen a lokátorok hatósugarába kellene repülni. Az sem ismert, hogy a már a háború elején sem túl nagy, és eleve régebbi fejlesztésű, orosz Szu–27-es és Szu–25-ös vadászgépekkel, illetve Mi–24-es és Mi–17-es helikopterekkel felszerelt ukrán légierőnek hány működőképes eszköze maradt, és hogy ezeket átalakították-e már a rakétaindításhoz. A háborút 100-140 darabbal kezdték, de ezek közül sokat a földön pusztítottak el, vagy bevetés közben lőttek le az oroszok. Ahogyan az is kérdéses, hogy megkapták-e már az ukránok a rakéták kezeléséhez szükséges kiképzést.

A HARM rakéta nem olcsó: régebbi változatból egyetlen rakéta ára körülbelül 300 ezer, míg a legújabb már majdnem 1 millió dollárba kerül. A szakértő úgy vélte, hogy valószínűleg a régebbi fejlesztésű rakétákból kaphattak az ukránok. De nemcsak a szállítmány értéke miatt fontos az ezredes szerint, hogy hány rakétát kaptak az ukránok, hanem amiatt is, hogy óriási, 608 000 négyzetkilométeres hadszíntérről van szó (Oroszország Ukrajna 25 százalékát megszállta), itt helyezkednek el az orosz légvédelmi eszközök és a vezetési pontok is, amelyeket fel kellene deríteni.

Resperger István szerint a HARM radarelhárító rakéta bevetése és a vele szemben való védekezés is ugyanolyan küzdelem, mint a harckocsiknál a páncélvédelem és a páncéltörő képesség közötti. Nyilván a HARM rakétával szemben is lehet ellentevékenységet folytatni, bár ez egy nagyon nagy sebességű fegyver, kevés idő van reagálni. Vagyis kérdéses, hogy a HARM 150 kilométeres hatótávolságán belül az oroszok képesek-e hatékony felderítésre, illetve le tudják-e lőni a támadó rakétát. Ez majd csak a gyakorlatban fog kiderülni – tette hozzá. Szerinte azonban még ha meg is tudnak semmisíteni orosz lokátorokat az ukránok, akkor az ugyan látványos siker lesz, de átütő eredményt nem hoz.

(Borítókép: Két AGM-88 HARM típusú rakéta egy Tornado vadászrepülőgépen Jagelben, Németországban 2017. április 3-án. Fotó: Carsten Rehder / picture alliance / Getty Images)