Az ügyben senkinek nincs joga Iránt vádolni − szögezte le Nasszer Kanaáni, kiemelve, hogy a támadásért egyedül Rushdie-t és támogatóit lehet okolni, a szerző ugyanis

több mint másfél milliárd muszlim érzékenységét sértette meg.

Hozzátette: az iráni kormány csak annyit tud az incidensről, amennyit az amerikai sajtó közölt − írta meg az MTI. 

A szólásszabadság nem igazolja Salman Rushdie sértéseit a vallásunk és annak szentségei ellen

− mondta el a szóvivő a Sky News közlése szerint. 

Az indiai születésű, brit állampolgárságú Sir Salman Rushdie-t pénteken, egy New York-i pódiumbeszélgetésen érte több késszúrás. A 75 éves írót máj-, ideg- és szemsérülésekkel vitték kórházba, állapotát stabilizálták, ám ügynöke, Andrew Wylie azt mondta, egyik szemét vélhetően elveszíti.

Támadóját, a libanoni származású, már az Egyesült Államokban született Hadi Matart őrizetbe vették. Az NBC hírtelevízió azt közölte, hogy a hatóságok Matar közösségi oldalakon folytatott tevékenységének átvizsgálása során arra jutottak, a férfi szimpatizált a síita szélsőségességgel és az iráni Forradalmi Gárdával.

A hétfői az első alkalom, hogy Irán hivatalosan reagált a támadásra, noha keményvonalas lapok már a hét végén méltatták a támadót.

Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.

Kanaáni a sajtótájékoztatón kitért az iráni atomalku felélesztését célzó bécsi tárgyalásokra is, és ismét a síita állam elleni szankciók feloldásától tette függővé az egyeztetések sikerét. A megegyezés a világgazdaságra és az energiaellátásra is jótékony hatással lenne, s az európai országok érdekeit szolgálná − mutatott rá a szóvivő.

Az atomalku felélesztéséről tavaly áprilisban kezdődtek tárgyalások. A 2015-ös egyezmény értelmében Irán kötelezte magát nukleáris tevékenysége korlátozására, amelynek fejében fokozatosan feloldották a Teheránnal szemben elrendelt büntetőintézkedések többségét.

Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszul fokozatosan felmondta a saját kötelezettségvállalásait, és egyebek között fokozta az urándúsítást.