A német pénzügyminisztérium – az inflációs spirálra válaszul – nyilvánosságra hozta a jövedelemadó csökkentésének tervét. A kritikusok azt állítják, hogy az intézkedések a legjobban keresőknek kedveznének és az állami kiadásokat csökkentenék.
Az adóküszöbök emelését és a gyermeknevelési támogatás csekély növelését lengette be Christian Lindner pénzügyminiszter. Az elképzelés célja, hogy enyhítsék a háztartásokra háruló – a növekvő infláció, az élelmiszer- és energiaárak emelkedése okozta – terheket.
A közvetlen adócsökkentés helyett a német kormány inkább az adómentesség határát tágítaná – beleértve azt a szintet is, amelytől a legmagasabb adókulcsot kivetik.
A pénzügyminisztérium a jelenlegi 10 347 euróról (nagyjából 4,08 millió forintról) jövőre 10 632, 2024-ben pedig 10 932 euróra (durván 4,31 millió forintra) emelné az adómentesség alsó határát.
A munkavállalók ezen összeg felett kezdenek jövedelemadót fizetni a bevételük után.
A felső adókulcs, amely jelenleg 58 597 eurótól (23,1 millió forinttól) kezdődik, jövőre 61 972, 2024-ben pedig 63 515 euróra (25 millió forintra) emelkedik.
Eközben az első két gyermek után járó gyermektámogatás nyolc euróval havi 227 euróra (csaknem kilencvenezer forintra) növekszik, a két gyermeknél több gyermeket nevelő családok esetében pedig további emelésekre kerül sor.
Az intézkedések bevezetése után a pénzügyminisztérium arra számít, hogy az adóbevételek jövőre 10,12 milliárd euróval, 2024-ben pedig 17,5 milliárd euróval zsugorodnak – jelentette a Deutsche Welle.
A vállalkozásbarát pénzügyminiszter Lindner szabaddemokratáinak indítványát már a hárompárti koalíción belül is bírálták.
A kisebb partner, a Zöldek politikusai visszalépésnek tartják a tervet azzal érvelve, hogy a legnagyobb kedvezményezettjei az amúgy is gazdagok.
Nem felelnek meg a kor szellemének a milliárdos adókedvezmények, amelyekből a magas jövedelműek abszolút értékben háromszor annyit profitálnak, mint az alacsonyabb jövedelműek
– figyelmeztetett a Zöldek pénzügyi ügyekért felelős szóvivője.
„Az ellenkezője lenne a helyes. A tehetőseknek több terhet kellene viselniük, mint az alacsony jövedelműeknek. Nem lenne szabad aránytalanul kedvezőbb helyzetbe juttatni őket. Ezek a valóban nehéz idők kivált azokat sújtják, akiknek kevés pénzük van” – hívta fel a figyelmet Katharina Beck.
Célzott könnyítéseket szorgalmazott Berlin polgármestere, a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellárt párttársa, a vezető koalíciós partner képviselője. Az adócsökkentés és a gyermekpótlék általános emelése nem segít a leginkább rászorulókon – hangoztatta Franziska Giffey, aki azt is kiemelte, hogy a csomagtervezetből kimaradtak a nyugdíjasok és a diákok.
A pénzügyminiszter azzal érvelt, hogy az adókönnyítések 48 millió foglalkoztatottat érintenek.
A változtatások célja az volt, hogy enyhítsék az azokra nehezedő nyomást, akiknek jövedelme az infláció miatt emelkedő fizetések miatt magasabb adókulcsok hatálya alá kerül – mondta Christian Lindner. Ez a magasabb megélhetési költségekkel együtt ténylegesen csökkenti a vásárlóerejüket. Szaknyelven ez az úgynevezett hideg progresszió jelensége.
Az intézkedések – mondta Lindner – azoknak az életét könnyítik meg, akiknek az éves jövedelme nem éri el a 62 ezer eurót, átszámítva a 24,4 millió forintot. De tulajdonképpen „nem könnyítésről, hanem egy teher megszüntetéséről beszélünk” – pontosított. Hozzátette: támogatja azt az elvet, hogy az erősek nagyobb terhet viseljenek a gyengébbeknél. A hideg progresszió azonban szerinte „olyan embereket is terhelt, akiknek a válla egyáltalán nem erősödött”.
(Borítókép: Artur Widak / NurPhoto / Getty Images)