Az iráni állami IRNA-hírügynökség nem közölt részleteket a válasz tartalmáról, de azt sugallta, hogy Teherán továbbra sem fogadja el az Európai Unió közvetítésével készült javaslatot – habár több tárgyalás nem lesz az ügyben. 

Nézeteltérések három kérdést illetően vannak, amelyek közül az Egyesült Államok két esetben szóban rugalmasnak mutatkozik, de ezt bele kellene foglalni a szövegbe. A harmadik kérdés a (megállapodás) folytatásának szavatolásával kapcsolatos, ami az Egyesült Államok realizmusától függ

– olvasható a hírügynökségi jelentésben.

A keményvonalas Ebrahim Raiszi államfő vezette Irán többször is Washingtont tette felelőssé a megállapodás elhúzódásáért. Az Európai Unió egyelőre nem erősítette meg, hogy Irán benyújtotta volna válaszát – írja az MTI.

Washingtonban Ned Price külügyminisztériumi szóvivő azt mondta: „Egyetértünk az EU alapvető álláspontjával, miszerint mindenről tárgyaltak, amiről csak lehetett.” Teherán „elfogadhatatlan követeléseket” támaszt, amelyek túlmutatnak a 2015-ös nukleáris megállapodáson, mely szerint Irán drasztikusan korlátozza urándúsító tevékenységét a gazdasági szankciók feloldásáért cserébe.

Ha Irán azt akarja, hogy ezeket a szankciókat feloldják, akkor meg kell változtatnia magatartását

– közölte a szóvivő.

Múlt hétfőn olyan kompromisszumos szövegtervezettel zárultak a bécsi tárgyalások Iránnal, melyet az EU terjesztett be. Egy uniós illetékes szerint minden részletet megtárgyaltak, és a dokumentum „minden fél számára remek kompromisszum”.

Hozzátette: az atomalkuban érintett országok, azaz Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Németország, Oroszország és az Egyesült Államok mind véleményezik a tervezetet. Irán akkor jelezte: alaposan megvizsgálja a szöveget, és tájékoztatja az érintetteket álláspontjáról, amit most meg is tett.