Sok spanyol gyermek nyári emlékei között élnek élénken az izzadsággal teli nyári szieszták, valamint a megváltást jelentő naplementék, amikor kivitték az összecsukható székeiket a szabadba és a nap leghűvösebb óráit a szomszédokkal és a barátokkal való beszélgetéssel töltötték – írja a Bloomberg.

Az országban csak charla al fresco-ként ismert szokásnak annyira komoly hagyománya van, hogy tavaly Andalúzia déli régiójában egy falu kérvényezte az UNESCO világörökségi státuszát. A falu polgármestere azzal érvelt, hogy veszélybe került ez a régi szokás, mivel a közösségi média és a számítástechnikai eszközök elterjedése elidegeníti egymástól az embereket, akik inkább maradnak a négy fal között és a számítógépüket bámulják, ahelyett, hogy a szabadban beszélgetnének egymással.

Az idei rekordmagas hőmérséklet, ami sokak szerint az évszázad aszálya, azt mutatja, hogy nem csak a közösségi média fenyegeti Európa ősi hagyományait. A rekkenő hőség – ami sokszor még éjszaka is elviselhetetlen – sok spanyol faluban tartja a ház falai között az embereket.

Európa egyik legforróbb városa

A forróság nem ismeretlen fogalom Sevillában, ahol az emberek nyáron este nyolcig el sem hagyják otthonukat, és programjaikat is a késői órákra időzítik. A Guadalquivir folyó mellett épült spanyol városban rendszeresen megy akár 40 fok fölé a hőmérséklet a nyár folyamán. A bolygó felmelegedésével egyre rosszabb lesz a helyzet, a tudósok számításai szerint a következő 5-10 évben az 50 fokot is meghaladhatja majd a hőmérséklet.

A mi feladatunk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a várost élhetővé tegyük 

– mondta a sevillai polgármester, Antonio Muñoz a Bloombergnek.

Sevilla városa évszázados küzdelmet folytat a hőség ellen. Már az 1940-es évekből származó képeken is nagy napellenzőkkel borított utcák láthatók, amelyek az embereket hivatottak megvédeni a napsugárzástól és segítenek hűvösebben tartani a várost. Az elmúlt néhány évben ezeket az intézkedéseket kiterjesztették a taxiállomásokra, a nyilvános játszóterekre, az iskolákra és a kórházak bejárataira.

Ezt árnyékpolitikának hívjuk

– mondta Muñoz, majd hozzátette, hogy ez csak egy módszer a sok közül, amivel igyekeznek megvédeni az embereket.

Ami az Egyesült Államoknak a hurrikán, az a spanyoloknak a meleg

A város mindent bevet annak érdekében, hogy néhány fokkal javítsa a hőérzetet. Nyilvános szökőkutakat telepítenek, évente ötezer fát ültetnek és áttértek a hővisszaverő építőanyagokra. Mivel a szélsőséges hőség extrém intézkedéseket igényel, a nyár elején

Sevilla egy 5 millió eurós kísérleti projekttel készül, amelynek célja, hogy 10 fokkal csökkentse az utcák átlaghőmérsékletét. A 80 százalékban európai uniós forrásokból finanszírozott és októberben befejeződő projektet a sevillai városháza vezeti.

Egy ezeréves hagyomány modernizálása

Az átlaghőmérséklet csökkentése érdekében a mérnökök kitalálták, hogyan lehet lemásolni az ősi perzsa qanatok technológiáját. Ezek a több mint ezer évvel ezelőtt kifejlesztett rendszerek olyan föld alatti csatornák építéséből állnak, amelyek a vizet egy nagy, hűtendő területen vezetik át. A csatorna mentén fúrt függőleges aknák a föld alatt levegőt vezetnek a felszínre, csökkentve ezzel a felszín feletti hőmérsékletet.

Egy másik kísérleti módszer szerint a hűvös föld alatti vizet a föld fölé szivattyúzzák, amit az épületek teteje felé irányítanak majd, ami onnan lecsorog majd a porózus falakon, és segít csökkenteni a belső és külső hőmérsékletet. A rendszerhez speciális padok is tartoznak majd, ahova az emberek leülhetnek, hogy kicsit regenerálódjanak az extrém hőségben.

Űrtechnológiának hangozhat elsőre, de a város számos helyén alkalmazható, és csupán egy kis képzelőerőre van szükség, valamint a helyiek bevonására

– mondta Lucas Perea, a sevillai vízügyi társaság tisztviselője.

(Borítókép: Daniel Gonzalez Acuna/picture alliance/Getty Images)