Bár a keleti tagállamok vezetői 2008, a grúziai orosz beavatkozás óta sürgették, hogy erősíteni kellene a szövetség jelenlétét az orosz fenyegetés miatt, egy háború kellett ahhoz, hogy valóban mozduljon a NATO.
Oroszország ukrajnai támadása után nem kellett sok idő, hogy egy francia ezredes megkapja a parancsokat: mindössze fél évet kapott arra arra, hogy 1000 katona számára bázist építsen a NATO keleti határán. Ő és mintegy 200 francia, belga és holland katona most azzal van elfoglalva, hogy kiépítsen egy minden szempontból megfelelő katonai támaszpontot Erdélyben. Az ezredes elmondta, hogy az első fagyok beköszönte előtt végezniük kell a munkákkal. Miközben a nyugati hatalmak versenyt futnak az idővel a Vlagyimir Putyin jelentette fenyegetéssel miatt, a háború választ adott egy alapvető kérdésre, amelyet a NATO-tagok már évek óta feszegetnek:
vajon az olyan régebbi tagok, mint az Egyesült Államok, Franciaország és Németország harcolni fognak-e a kevésbé gazdag volt kommunista szövetségesekért, ha megtámadják őket?
– írja a Bloomberg újságírója.
Hat hónappal az ukrajnai invázió kirobbanása után a NATO most arra összpontosít, hogy megtörje Oroszország lendületét Európa délkeleti sarkában, és igyekszik megakadályozni, hogy a kontinens egyik legszegényebb régióját bekebelezzék. Európát a Fekete-tenger választja el Ázsiától, ami az Ukrajnából és Oroszországból érkező mezőgazdasági termékek kritikus kereskedelmi útvonala, és a törökországi Boszporusz-szoroson keresztül kapcsolódik a Földközi-tengerhez.
Matthew Orr, a Stratfor biztonsági elemzője szerint Moszkva prioritásként kezeli Délkelet-Európát. Az ottani szervezkedés „azt mutatja, hogy az oroszok meg akarják vetni a lábukat ott, amire a NATO-nak reagálnia kell” – mondta.
Moszkva 2014 óta megerősítette katonai képességeit a Fekete-tengeren, áthelyezte szárazföldi erőit, megerősítette a légvédelmét, és modernizálta tengeri flottáját, miközben fokozta tevékenységét a háborús övezetekben, köztük Líbiában és Szíriában, ahol haditengerészeti támaszpontja van – emlékeztet a Bloomberg.
Alig néhány héttel a február 24-i invázió után a szövetség egy brüsszeli csúcstalálkozón megállapodott abban, hogy négy új harccsoportot hoz létre Romániában, Bulgáriában, Magyarországon és Szlovákiában.
Oroszország Ukrajna elleni támadását követően a NATO-szövetségesek jelentősen megnövelték jelenlétüket a szövetség keleti határainál, több katonát, repülőgépet és hajót telepítettek oda.
A terv most az, hogy helyőrségeket hoznak létre a fennmaradó NATO-határállamokban, ahová a nemzetközi erők mintegy 1000 katonából álló új egységeit rendszeresen rotálják majd.
A szövetséges csapatok jelenleg fokozott készültségi szintet tartanak fent. A franciák által vezetett Cincu bázis a tervek szerint az év végére teljes kapacitással üzemelhet. Ez a NATO általános szemléletváltását is hangsúlyozza, amivel a szövetség az Oroszországgal való egységes szembeszegülést mutatja.
(Borítókép: Jens Stoltenberg. Fotó: François Walschaerts / AFP)