Az amerikai Kongresszus levélben szólított fel nyolc internetes közösségi oldalt, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket a felületüket ellepő gyűlöletbeszéd megfékezésére. A kérés jogosságát senki sem vitatja, de a felfokozott indulatok és a szélsőséges megosztottság közepette Donald Trump hívei és a jobboldali sajtó egy része elfogultságot és kettős mércét kiált.
Nem csitulnak a kedélyek a Donald Trump floridai birtokán történt házkutatás után, amelynek során FBI-ügynökök több tucat iratot, köztük titkos dokumentumokat koboztak el.
Az akciót és annak következményeit hatalmas médiakampány követte, hiszen Donald Trump jövője függ a vizsgálattól. Az exelnök rajongótábora nemcsak pénzgyűjtést szervezett az újabb Trump-kampányra, és szimpátiatüntetéseket rendezett, hanem az FBI ellen uszított, fegyveres ellenállásra biztatott, és polgárháborúval fenyegetett az online közösségi oldalakon.
Maga az elnök adta meg az alaphangot, amikor a Federal Bureau of Investigation szövetségi nyomozóirodát Fascist Bureau of Investigationre keresztelte. Mások a Gestapóhoz és a KGB-hez hasonlították az FBI-t. Egy arizoniai képviselő odáig ment, hogy szerinte el kell pusztítani a szervezetet. Az ohiói iroda megtámadása is bizonyította, hogy komolyan kell venni az online fenyegetéseket, hiszen azok könnyen valós erőszakba torkollhatnak. A támadó korábban azt írta közösségi oldalára, hogy halált érdemel az, aki az FBI-nál dolgozik. Így is kívánt cselekedni, de a tűzharcban életét vesztette.
2021. január 6-an fegyveres tömeg rohamozta meg a Capitolium épületét annak érdekében, hogy Donald Trump javára változzon meg az elnökválasztás végeredménye. Az akciónak volt előzménye a közösségi oldalakon,
de még a Facebook sem vette ezeket komolyan.
A 2020-as elnökválasztás után elégedetten dőlt hátra a kaliforniai óriás techcég, mert kiszűrte a hamis információkat, a külföldi beavatkozást, a gyűlöletbeszédet, és hozzájárult a választás tisztaságához.
De túl korán lazított, mert az összeesküvés-elméleteken alapuló, a választás eredményét látványosan megkérdőjelező „Stop the Steal!” Trump-párti mozgalmat nem tartotta veszélyesnek – írja dokumentumokra hivatkozva a Washington Post. A folytatást ismerjük... Ilyen hibát egyetlen közösségi média sem engedhet meg magának még egyszer.
A Kongresszus levele emlékeztetett arra, hogy az alkotmány biztosítja a szólásszabadságot, de a fenyegetés és az erőszakra való felbújtás törvényellenes. Szeptember 2-ig adtak határidőt a Meta (Facebook, Instagram, Snapchat), a Twitter, a TikTok, a Truth Social, a Rumble, a Gettr, a Telegram és a Gab közösségi oldalak vezetőinek, hogy dokumentálják a házkutatás után publikált fenyegetéseket és azok eltávolítását. Közöljék, hogy milyen eszközöket vetnek be a gyűlöletbeszéd megfékezésére. A Truth Social közösségi oldalt Donald Trump alapította, miután letiltották őt a Twitterről. A házkutatás után rekordszámú ember regisztrált erre az oldalra, ahol a polgárháború lett a varázsszó, miután Trump feltette a kérdést a híveinek: „Akartok-e velem harcolni?”
A Trump-hívőket felháborította a Kongresszus levele. Újra megbizonyosodtak arról, hogy az országban megkülönböztetett szigorral bélyegzik meg a jobboldaliakat. A konzervatív csoportokra sokkal könnyebben rásütik a rasszista, a kirekesztő, a gyűlöletkeltő, az uszító jelzőt, mint bárki másra.
A két évvel ezelőtti, George Floyd–Black Lives Matter tüntetéssorozatot hozzák fel, ami minden volt, csak nem ártatlan békemenet. A 2020-as megmozdulás több esetben fosztogatásba és gyújtogatásba torkollott. A tüntetés nemcsak egy-egy kegyetlen rendőr elítéléséről, hanem magáról az intézmény elleni támadásról is szólt. A felgerjedt tüntetők nem csupán azt követelték, hogy az állam vonja meg a pénzt a rendőrségtől, hanem szüntesse meg azt, és a rendőrök feladatát szociális munkások végezzék a jövőben.
Történt mindez a média és politika hathatós támogatásával. Számos Demokrata párti politikus együtt tüntetett a tömeggel. De azóta többen megbánták a rendőrség elleni frontális támadást, miután – többek között a rendőrség meggyengülésének következtében – a saját bőrükön tapasztalják az egyre romló közbiztonságot.
A jobboldaliak azt is nehezményezik, hogy nem történt felháborodás, amikor az abortusztörvény hatálybalépése után életveszélyes fenyegetés érte a legfelsőbb bíróság konzervatív tagjait. A bíróságok munkáját természetesen lehet kritizálni, de a demokrácia védelme érdekében a harmadik hatalmi ágat is meg kell óvni az erőszaktól – panaszkodnak a konzervatívok.
Az is bekerült a köztudatba, hogy szélsőséges jobboldaliak abortuszklinikákat támadtak meg. De az kevésbé, hogy radikális baloldali csoportok terhességi központokat romboltak le országszerte ezzel a jelszóval: „Ha az abortuszt nem biztosítják, akkor ti sem lesztek biztonságban.”
A konzervatív National Review megjegyzi, hogy manapság az alapvető alkotmányos szabadságjogok gyakorlását az dönti el, hogy az állampolgárok erkölcsi hitvallását vagy politikai nézeteit elfogadja-e a hatalom.
A feszültségek csökkentése érdekében Joe Biden elnök szeptember 15-én egységre törekvő csúcstalálkozót tart United We Stand Summit címmel.
Lenne mit megbeszélni, mert sérelem mindkét oldalon akad. De vajon megértik-e egymást a különböző véleménybuborékokban élő emberek?
(Borítókép: Shay Horse / NurPhoto / Getty Images)