A török elnök kiemelte, hogy hazája nem ismeri el a Krím annektálását, mivel ez az orosz lépés illegitim és törvénytelen volt.
Recep Tayyip Erdogan videóüzenetben jelentkezett be a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés második csúcstalálkozójára. Az elnök hangsúlyozta, hogy Törökország nem ismeri el a Krím annektálását: „Ez elvi álláspont, amelynek nemcsak jogi, hanem erkölcsi alapjai is vannak. A Krím visszaadása Ukrajnának, amelynek elválaszthatatlan részét képezi, alapvetően a nemzetközi jog követelménye.”
Erdogan szerint Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és politikai egységének védelme nemcsak a regionális, hanem a globális biztonság és stabilitás szempontjából is kritikus fontosságú.
A török vezető egy etnikai szempontot is megemlített: „A Krím őslakos népei közé tartozó krími–tatár rokonságunk biztonságának és jólétének biztosítása is Törökország prioritásai közé tartozik. A történelemben nagy szenvedésnek kitett krími tatárok azért küzdenek, hogy békében élhessenek saját hazájukban, és Törökország ebben a folyamatban továbbra is kiáll az ukrán kormány és a krími tatárok mellett.”
Ankara támogatja, hogy Ukrajna területi integritására és szuverenitására alapozva igazságos békével fejezzék be a február 24. óta tartó háborút. Ennek érdekében fontos és konkrét eredményeket jelentett a márciusi, Antalyában tartott török–orosz–ukrán külügyminiszteri találkozó, az Isztambulban lezajlott béketárgyalások, valamint a gabonáról kötött megállapodás – írja az Anadolu állami hírügynökség.
Charles Michel, az Európai Tanács (ET) elnöke is ugyanezen az állásponton volt:
Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója nem február 24-én kezdődött, hanem 2014-ben, a Krím illegális annektálásával, február óta pedig Moszkva a Krímet stratégiai ugródeszkaként használja arra, hogy délről megszállja Ukrajna más részeit, és válogatás nélküli rakétacsapásokkal támadja az országot.
Az ET elnöke rámutatott: a Krím az Ukrajna más részeiből ellopott gabona szállítási csomópontjává vált, és Oroszország katonai jelenléte a térségben az ukrán fekete-tengeri kikötők blokádját erősíti. A következményeket, az ukrán gazdaságot érő károkat és a globális élelmiszerválságot a Kreml cinikus döntése, az éhínség fegyverként való használata okozza, hogy gyengítse az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatást.
A zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzettel kapcsolatban Charles Michel szerint óvatosságra és visszafogottságra van szükség: „Oroszországnak azonnal hozzáférést kell biztosítania az ENSZ szakértőinek, az EU pedig támogatja, hogy az atomerőmű körül alakítsanak ki demilitarizált övezetet.”
Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára videóüzenetében a szervezet további támogatásáról biztosította Ukrajnát.
Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettségünk rendíthetetlen, az ET régóta ellenzi a Krím illegális annektálását
– hangsúlyozta az ET főtitkára.
(Borítókép: Recep Tayyip Erdoğan 2022. augusztus 22-én. Fotó: Mehmet Ali Ozcan/Anadolu Agency via Getty Images)