Csütörtökön a hetedik hónapjába lépett az Ukrajnában zajló háború, a Guardian pedig egy elemzésben a következő hat hónap lehetséges kimeneteleit jósolta meg.
Hat hónap telt el a háborúból, de sem Ukrajna, sem pedig Oroszország nem áll készen arra, hogy az elszenvedett veszteségek ellenére befejezze a harcot. Ukrajna vissza akarja kapni megszállt területeit, Oroszország pedig továbbra is fájdalmat akar okozni nemcsak ellenfelének, hanem közvetve a Nyugatnak is. A Kreml úgy véli, hogy a tél az ő malmukra hajthatja a vizet és áttörést hozhat – írja a brit lap.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy
a felek elvesztették lendületüket, egyre kimerültebbek a harctól,
azonban béketárgyalásokra azóta nem került sor, hogy Oroszország kegyetlen mészárlást végzett Kijevtől északra.
A frontvonalon minimális a mozgás Liszicsanszk június végi eleste óta.
A Guardian jóslata szerint akár további egy évig is elhúzódhat a háború. Ukrajna ugyan szeretné visszafoglalni a Dnyeper folyótól nyugatra fekvő Herszon városát, de a lap információi szerint az ukrán kormány egyik magas rangú képviselője elismerte, hogy nincs elég kapacitásuk ahhoz, hogy visszaszorítsák az orosz erőket.
Kijev stratégiáját a nagy hatótávolságú rakétatámadásokra és a különleges erők merész rajtaütéseire helyezte át a mélyen a frontvonal mögött lévő orosz támaszpontok ellen.
Ukrajna elnökének kulcsfontosságú tanácsadója, Mihajlo Podoljak szerint a céljuk az lenne, hogy káoszt teremtsenek az orosz hadseregen belül, és bár ez tompítja a megszállók hatékonyságát, nem valószínű, hogy az oroszok összeomlanak és önként feladják Herszont, ahogy azt egyes ukrán tisztviselők remélik.
Oroszország terve változatlan a fronton: tömeges tüzérségi támadások, valamint a városok és a települések lerombolása. Az elemzés szerint ezt részben azért teszi, mert ez a hatékony, részben pedig azért, hogy
minimalizálja a veszteségeit, mivel egyes nyugati becslések szerint eddig 15 ezer orosz katona halt meg a háborúban.
Hasonló stratégiát folytatnak a donbászi régióban, Bakhmut környékén is, de az előrehaladásuk lassú, részben azért, mert bizonyos egységeiket át kellett csoportosítaniuk Herszon megerősítésére.
A Kreml talán nem érte el azt, amit a háború kezdetén remélt, de Oroszország most nagy kiterjedésű ukrán területeket tart irányítása alatt a keleti és déli részeken, a tél közeledtével pedig valószínűleg arra összpontosíthatnak, hogy megszilárdítsák, amijük van.
A tél mindkét fél stratégiai gondolkodásában fontos szerepet játszhat be. Ukrajna már most is aggódik a humanitárius kérdések miatt, mert Donyeck tartományban és más frontterületeken sincs gázfűtés a lakóházakban. Egy humanitárius tisztviselő azt jósolta, hogy télen újabb migrációs hullám indulhat meg, ami akár kétmillió ember Lengyelországba vándorlását is eredményezheti.
Az oroszok lehetőséget látnak a hidegebb időjárás eljövetelében. Ukrajna már most attól fél, hogy Oroszország célba veszi az energiahálózatát, ami még súlyosabbá teszi a fűtési dilemmát, és egyszerűen ellehetetleníti a zaporizzsjai atomerőmű működését.
A Nyugat ugyan folyamatos támogatásokkal segíti Ukrajna háborús tevékenységét, eddig még soha nem biztosított elegendő fegyveres támogatást, például vadászgépeket, amelyek lehetővé tették volna Kijev számára, hogy visszaszorítsa az orosz csapatokat.
A politikusok arról beszélnek, hogy Oroszországot a háború előtti határokhoz kell kényszeríteni, de nem biztosítanak ehhez elegendő támogatást – írja az elemzés.
Ugyanakkor Ukrajna humanitárius szükséglete egyre csak nő, hiszen közel sem lesz elegendő pénze az újjáépítésre. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereknek gyakran iskolákban, óvodákban, vagy átmeneti szállásokon kell élniük, ahol huzamosabb ideig nem lehet tartózkodni. Az elemzés szerint Ukrajnának havi 5 milliárd dollár költségvetési hiánya van, a segélyezés és az újjáépítés pedig ennek a sokszorosát teheti majd ki.
(Borítókép: Kyodo News/Getty Images)