A tervezett program több várost, települést is figyelembe vehet, de „nyilvánvaló, hogy olyan helyszínek kerülnek leginkább előtérbe, ahol pápa még nem járt, de amelyeknek az egyház életében fontos szerepük van" – jegyezte meg a magyar bíboros.
Az ifjúság lehet az egyik központi lelkipásztori témája Ferenc pápa jövőre tervezett magyarországi látogatásának, amely több olyan várost és települést is érinthet, ahol korábban pápa még nem járt – nyilatkozta a bíborosi testület tanácskozására a Vatikánba érkezett Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek az MTI-nek.
A pápa szokása, hogy látogatásain felkeres egy Mária-kegyhelyet. A bíboros ezzel kapcsolatban Mátraverebély-Szentkút nemzeti kegyhelyét említette, hozzátéve: a nógrádi kegyhelyen végzett infrastrukturális fejlesztések méltóvá teszik a helyszínt a pápa fogadására.
Útjain Ferenc pápa keresi a kapcsolatot a társadalom peremén élő vagy kisebbségi helyzetben lévő csoportokkal, például a cigánysággal, ahogyan ezt szlovákiai látogatásán is tette. Erdő Péter szerint Mátraverebély falu kiváló helyszínt kínál az ott élő cigány közösséggel való találkozóra.
Ferenc pápa maga fogalmazta meg, hogy szívesen látogatna ismét Magyarországra, amikor tavaly az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus budapesti zárómiséje és a szlovákiai látogatás után a Vatikánba tartó repülőúton az őt kísérő újságíróknak nyilatkozott.
Novák Katalin államfő csütörtöki látogatásán hivatalos meghívólevelet adott át a pápának, aki megerősítette szándékát, hogy jövőre Magyarországra szeretne látogatni.
A pápa látogatását eredetileg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem harmincéves alapítási évfordulójához akarták kötni, de közben keletkezett két másik is, Egerben és Szegeden. A fiatalokkal való találkozás azonban központi lelkipásztori témája lehet a pápai látogatásnak – jegyezte meg Erdő Péter.
A bíboros kifejtette: egyelőre semmilyen hivatalos válasz nem érkezett Ferenc pápától arra, hogy pontosan hová kíván ellátogatni, és mennyi időt kíván Magyarországon tölteni. Figyelembe veszik a klimatikus szempontokat is, a legmegfelelőbb időszak a tavasz lehet, húsvét után, amikor már a szabad ég alatt is lehet nagyszabású rendezvényeket tartani.
A legutolsó pápalátogatás emlékei között Erdő Péter II. János Pálnak 1996-ban a győri stadionban bemutatott szabadtéri szentmiséjét említette, amelyen vihar támadt: „Megijedtünk, hogy az eső és a szél miatt nem sikerül befejezni a szertartást, de a pápa arról kezdett el beszélni, hogy a Szentlélek miként tudja átalakítani egyéni és közösségi életünket. Annyira uralta a helyzetet, hogy a zavarodottságot és kellemetlenséget egyfajta lelkipásztori üzenetté fordította.”
(Borítókép: Ferenc pápa Magyarországon 2021. szeptember 12-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)