A földrengéseknél is nagyobb természeti katasztrófa van készülőben a tengerentúlon, ahol egy „megaáradás” felfoghatatlan pusztítást végez majd a leggazdagabb amerikai államban. Az igazi kérdés nem az, hogy megtörténik-e, hanem az, hogy mikor.
Kaliforniában nem egyedi eset, hogy természeti katasztrófák sújtják a térséget. A Csendes-óceán partvidékén fekvő amerikai állam neve szinte egyet jelenet a földrengésekkel, a hatalmas területeket felperzselő erdő- és bozóttüzekkel, valamint a mindenki életét megkeserítő szárazságokkal és aszályokkal. Az áradás viszont nem tartozik a megszokott dolgok közé, ami miatt aggódnia kellene a helyi lakosságnak. Most azonban úgy tűnik, minden megváltozik, ugyanis az államot egy elkerülhetetlenül bekövetkező „megaáradás” fenyegeti, ami az Egyesült Államok történelmének legpusztítóbb katasztrófáját fogja okozni.
Szakértők már évtizedek óta próbálják felhívni a Kaliforniában élő emberek figyelmét a közelgő katasztrófára, de annak veszélye még nem ivódott be a köztudatba, és az államot nem tartják áradásveszélyes területnek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy utoljára több mint 150 éve, 1861 és 1862 környékén fordult elő megaáradás, amelynek emléke már homályba veszett – írja az rtl.hu.
Daniel L. Swain a Kaliforniai Egyetem klímakutatója, aki egy augusztus elején közzétett kutatásban figyelmeztetett arra, hogy a klímaváltozás miatt sokkal nagyobb az esély megaáradásra, mint ahogy azt eddig gondolták.
Szerencsések voltunk, hogy a 20. században nem történt ilyen, és nagyon meglepődnék, ha a 21. században is elkerülnénk
– nyilatkozta a klímakutató a New York Timesnak.
Az elfeledett katasztrófa 1861 karácsonyán kezdődött egy évekig tartó aszályos időszak után, amikor elkezdett esni az eső és több mint negyven napon át szinte folyamatosan zuhogott, megolvasztva a hegyekre korábban hullott havat, az SFGate című lap úgy fogalmaz, hogy „őrjöngő folyamokká változtatta a patakokat”, amik minden útjukba kerülő dolgot elmostak, beleértve a bányásztelepeket, farmokat, házakat, hidakat és utakat.
Az áradásokban és az esőzések okozta több száz földcsuszamlásban a becslések szerint az állam akkori lakosságának egy százaléka – ami nagyjából négyezer embert jelent – halt meg, emellett pedig elpusztult a nyolcszázezer szarvasmarha egynegyede, és minden nyolcadik épület teljesen megsemmisült.
Kalifornia akkori fővárosa, Sacramento teljesen víz alá került. Az újonnan megválasztott kormányzó csak csónakkal tudott elmenni beiktatására, és amikor hazaért, az emeleti ablakon keresztül tudott bejutni az otthonába.
A katasztrófa miatt a kormányzó és a törvényhozás kénytelen volt áttenni székhelyét San Franciscóba. A gazdasági károk olyan nagyok voltak, hogy Kaliforniai csődközeli helyzetbe került, és az állami alkalmazottnak másfél évig nem kaptak fizetést – köztük a kormányzó és a törvényhozás tagjai sem.
Emellett leállt a postaszolgáltatás, a távírórendszer működésképtelenné vált, szinte megszűnt a közlekedés, a túlélőket pedig az éhezés gyötörte, miután a mezőgazdaságot is elmosta a víz. Elapadására csupán hónapokkal később került sor.
Egy mostani megaáradás miatt nagyjából másfélmillió ember válna hajléktalanná, a legfontosabb közlekedési útvonalak hosszú időre használhatatlanná válnának, a duzzasztógátak átszakadnának, és az áradások szinte az összes nagyvárost érintenék: Los Angeles, San Diego és Sacramento teljesen víz alá kerülne, csakúgy, mint San Francisco egy része. Az állam mezőgazdasági szektora teljesen tönkremenne.
A jelentés szerint a gazdasági kár nagysága nyolcszázmilliárd és ezermilliárd dollár között lenne, és ezzel ez válna minden idők legpusztítóbb természeti katasztrófájává az Egyesült Államokban.
Ötször súlyosabb lenne, mint a Katrina-hurrikán okozta pusztítás, és háromszor akkora, mint a Szent András-törésvonalon bekövetkező nagy földrengés várható pusztítása.
A legújabb vizsgálatok arra hívták fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás hatásai miatt megduplázódott a megaáradás bekövetkezésének kockázata – olvasható az rtl.hu oldalán. Az eddigi években 1 százaléknyi esély volt a bekövetkezésre, ami mostanra megduplázódott, emellett még veszélyesebb lehet, mint amire számítani lehetett korábban.
A kutatók szerint a kockázatok miatt az államnak sokkal komolyabb hangsúlyt kéne fektetnie az árvízvédelemre, és át kellene alakítania katasztrófavédelmi terveit. Ugyan a hatóságok már elkezdtek felkészülni a megaáradásokra, a szakértők úgy vélik, az árvízvédelmi rendszer jelenleg nem tudna kezelni ilyen szintű katasztrófát.
(Borítókép: Erdőtűz a Shaver Lake kikötőnél Kaliforniában 2020. szeptember 6-án. Fotó: Kent Nishimura / Los Angeles Times via Getty Images)