Hamar eligazították az orosz tanárokat, hogy február 24. után milyen történelmet tanítsanak a diákjaiknak. A sorvezetőt ehhez az orosz elnök ötezer szavas történelmi értekezése adja.
Vlagyimir Iljics Lenin egyszer így hencegett: „Adjatok nekem négy évet, hogy tanítsam a gyerekeket, és az általam elvetett magot soha nem fogják kitépni.” Most úgy tűnik, Vlagyimir Putyin elnök Kremlje elszántan utánozza a Szovjetunió alapító atyját.
„Önök az információs háború élvonalában vannak” – adta ki év elején Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a történelem- és társadalomtudományi tanároknak a menetparancsot. Videókapcsolaton keresztül másfél órán át magyarázta nekik, hogy Putyin „békefenntartó műveletet” indított a donyecki és luhanszki oroszok védelmére, mondván, hogy
a Nyugat „egy kisebbség akaratát” kényszerítette Ukrajnára azzal, hogy 2014-ben „lengyel táborokban kiképzett fegyveres harcosokkal” taszította el a hatalomból Viktor Janukovicsot.
A moszkvai Pedagógiai Tanács azért hívta össze a tisztviselőket, hogy megkezdjék a tanárok eligazítását a jövőbeli történelemórák tartalmáról, mindössze négy nappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Azóta sokat írtak arról, hogy Oroszországban lecsapnak a politikai ellenvéleményre, blokkolják a weboldalakat, és kioltják a független média maradék parazsát. Kevesebb figyelmet fordítottak azonban arra, hogy mi történik az orosz tantermekben, miközben a Kreml fokozza az ország fiataljainak indoktrinálását, egyesek szerint militarizálását – írja a Politico.
Zakharova beszéde éppen akkor hangzott el, amikor orosz tankok fenyegették az ukrán fővárost, és rémült családok zsúfolódtak össze a kijevi metróállomásokon, vagy a biztonság kedvéért mélygarázsban aludtak. A szóvivő asszony nem tett említést arról a terrorról, amelyet Moszkva úgynevezett békefenntartó művelete Ukrajnában okozott.
Ehelyett Ukrajna történelmének egy erősen eltorzított változatával állt elő, amely összhangban van Putyin saját felfogásával, amint azt Az oroszok és ukránok történelmi egységéről című, ötezer szavas értekezésében kifejtette, amely tagadja Ukrajna mint független nemzet létezését. Nem vesztegették az időt, hogy az ország tanárait is bevonják a történelem Putyin-féle változatának tanításába, és ezzel tovább szigorították a Kreml amúgy is erős hatalmát az iskolák és a tanárok felett, akik közül sokan attól félnek, hogy kirúgják őket, ha nem a szájuk íze szerint beszélnek.
Egyes szülők attól tartanak, hogy a kérdőíveket, amelyeket gyermeküknek ki kell tölteniük, és amelyekben az Ukrajna elleni háború támogatásának szintjét tesztelik – olyan kérdésekkel, mint például: „Támogatja-e az Orosz Föderáció elnökének döntését, hogy különleges katonai műveletet hajt végre Ukrajnában?” –, felhasználhatják majd ellenük.
Májusban egy dagesztáni tizenéves lány felszólalt az ukrajnai háború ellen, és a videó vírusként terjedt. A hatóságok ezután mind a lányt, mind az édesanyját nyilvános bocsánatkérésre kényszerítették. Nem sokkal később a lány egy visszavonó videót tett közzé, amelyben azt mondta: „Aggódtam a vizsgák miatt, és mindennek a hátterében összevesztem az anyámmal. Elismerem a hibámat, és elnézést kérek, amiért tönkretettem mindenki nyaralását.” Az édesanyja is bocsánatot kért, azt mondta: „Elnéztem, kihagytam valami fontosat a lányom nevelésében.”
Júniusban az orosz oktatási minisztérium bejelentette, hogy tervezik az iskolások szüleinek a történelmi oktatását is.
A minisztérium helyettes vezetője, Gyenyisz Gribov megjegyezte, hogy a családoknak „osztozniuk kell azokban az értékekben, amelyeket az oktatási rendszer alakít ki”, hozzátéve, hogy „a jelenlegi helyzet megmutatta, hogy sürgősen szükség van a szülőkkel való nevelőmunkára”. Az egyik szülő, akivel beszéltem, elmondta, hogy megrémült. „Aggódom, hogy mit mondhat a gyermekem az osztályban a nézeteinkről, és hogy ezt hogyan lehet felhasználni ellenünk.”
A februári inváziót közvetlenül követő tantervek és tananyagok közül sokat már nyilvánvalóan hetekkel korábban összeállítottak, párhuzamosan az orosz erők ukrán határon történő felvonulásával.
Ez az úgynevezett Az én hazám tanterv egy rendkívül szelektív és színes történelmi narratívát kínál, amely figyelmen kívül hagyja a holodomort, a szovjetek által a harmincas években kirobbantott terroréhínséget, amely ukránok millióinak halálát okozta. A 15–17 évesek számára készült változat azzal kezdődik, hogy a következőket hirdeti:
Ukrajna és Oroszország egyetlen történelmi, szellemi és kulturális tér két része.
A nyolc szakaszból álló kronológiát kínáló tanterv kezdőleckéje a Nagy Vlagyimir által 988-ban elrendelt tömeges megkeresztelés a Kijevi Ruszban, és azzal zárul, hogy Oroszország idén elismerte a „független Donyecki és Luhanszki köztársaságot”.
A tanterv azt állítja, hogy a Szovjetunió segített Ukrajna fejlődésében;
„A radikálisok a Nyugat hathatós támogatásával 2014-ben átvették a hatalmat, és terrort vezettek azok ellen, akik ellenezték az alkotmányellenes intézkedéseket. Az ukrán városokon pogrom- és erőszakhullám, nagy visszhangot kiváltó és büntetlen gyilkosságok sorozata söpört végig.”
2014-ben Ukrajnából tudósítottam, nem voltam szemtanúja pogromoknak, és az egyetlen büntetlen gyilkosság, amely közvetlenül a Majdanhoz kapcsolódik, a Janukovicshoz hű elitegységek és rohamrendőrök által elkövetett gyilkosságok voltak
– írja Jamie Dettmer, a Politico Europe véleményrovatának szerkesztője.
Az invázió óta az orosz hatóságok tovább bővítették az engedélyezett leckéket, kiterjesztve Oroszország összes iskolás gyermekére, beleértve az első osztályosokat is, akik idén nyáron kezdték el tanulni azt, amit Szergej Kravcov orosz oktatási miniszter történelmi felvilágosításnak nevezett.
Az orosz kultúra kiválóságait is beszervezték, hogy segítsenek. Nyikita Mihalkov, a Csalóka napfény Oscar-díjas rendezője és Putyin elkötelezett támogatója múlt héten az ukrán nyelv kiirtására szólított fel, és egy igen vitatott, 48 perces filmet készített az orosz iskolásoknak a „fasizmus eredetéről”.
A héten kezdődött tanévtől új tananyagsorozatot is bevezettek. Beszélgetések a fontosról címmel a hazaszeretetről tanítanak, és a tanároknak mostantól arról kell beszélniük, hogy az Ukrajna elleni háború „az ország és az orosz nép iránti igaz szeretet példája”.
A leckéket az egyes korosztályokhoz igazítják. A két legfiatalabb évfolyamot tanítóknak a természet iránti szeretetről mint „a haza iránti szeretet megnyilvánulásáról” kell beszélniük, míg a többi évfolyam számára engedélyezett órákat olyan jelszavak köré kell építeni, mint „Nem félelmetes meghalni Oroszországért”, „A haza boldogsága értékesebb, mint az élet”.
A tanárok videókat is lejátszanak majd, amelyekben elmagyarázzák, hogy az oroszoknak „veszélyes időkben kell kiállniuk a haza védelméért”, és elmagyarázzák, hogy a „különleges katonai művelet” hogyan védi meg az embereket az ukrajnai Donbászban a fasisztáktól, és hogyan akadályozza meg, hogy „az alattomos NATO bázisokat telepítsen Ukrajnába”.
Mint oly gyakran az autoriter kormányok esetében, a félelmet most is gyártják és fegyverként használják az orosz tantermekben. Lenin valóban büszke lenne
– zárja gondolatait Jamie Dettmer.
(Borítókép: Iskolások lépnek be a Nagy Honvédő Háború Múzeumába Moszkvában 2022. március 17-én. Fotó: AFP)