Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) csütörtöki állásfoglalásában azt javasolta az Európai Bizottságnak, hogy engedélyezzék a Pfizer és a Moderna legújabb koronavírus-vakcináik, amelyek elsősorban az új variánsok ellen hatásosak.
A vakcinákról – és arról, hogy milyen jelentőségük van – korábban szakorvos szerzőnk is írt az alábbi cikkben.
Az EMA oldalán közzétett állásfoglalásban most azt írták: a Pfizer új vakcinája (Comirnaty Original/Omicron BA.1), valamint a Modernáé (Bivalent Original/Omicron BA.1) egyaránt megfelelőnek bizonyult a teszteken. Az oltóanyagokat az eredeti Pfizer- és Moderna-vakcinákból fejlesztették ki, és elsősorban a most terjedő koronavírus-változatok – az omikron-variáns és annak különféle altípusai – ellen hatásosak, de ezeken kívül a többi ismert variáns ellen is megfelelő védelmet nyújtanak.
Az adaptált vakcináknál ugyanolyan mellékhatások jelentkeztek, mint az eredetieknél, és jellemzően csak enyhék, rövid életűek voltak
– olvasható az Európai Gyógyszerügynökség állásfoglalásában.
Hozzátették: a szakvéleményt megküldték az Európai Bizottságnak, amely végső döntést hozhat majd a vakcinák engedélyezéséről. A közleményben ezenkívül azt is leírták, hogy a Pfizer és a Moderna eredeti vakcinái továbbra is hatásosnak bizonyultak a súlyos betegségek és halálozások megakadályozásában, ezért azokat is fel lehet még használni az oltási kampányokban (ugyanakkor az EMA azt is ajánlotta, hogy a régebbi vakcinákat most már inkább csak első oltásként adják be).
Az EMA állásfoglalásában azt is leírták, hogy az új vakcinákban a hírvivő RNS-ek (mRNS) ahhoz hasonlóan fejtik ki a hatásukat, mint a korábbiakban. A közlemény szerint a különbség mindössze annyi, hogy az oltóanyagokban található mRNS-ek már nemcsak eredeti koronavírusban (SARS-CoV-2) található tüskefehérjék, hanem az Omicron BA.1-es alvariánsában található tüskefehérjék gyártására is „utasítást adnak” a szervezetnek az oltás után, ezáltal növelve a védelmet a variáns ellen.
Az illető immunrendszere ezt követően idegenként ismeri fel ezeket a tüskefehérjéket, és aktiválja a természetes védelmet – antitesteket és T-sejteket – ellenük. Ha a beoltott személy később megfertőzödik a vírussal, az immunrendszer ismét észleli a tüskefehérjét, és fel lesz készülve az ellene való fellépésre
– írták a közleményben, amelyben azt is hangsúlyozták: a vakcinákból származó mRNS-molekulák nem maradnak meg a szervezetben, ugyanis az oltás után nem sokkal lebomlanak.
(Borítókép: Az Európai Gyógyszerügynökség amszterdami épülete. Fotó: Piroschka van de Wouw / Reuters)