A hírt, hogy végül Lis Trusst választották a konzervatívok vezetőjének, nem sokkal fél egy után jelentette be helyi idő szerint Sir Graham Brady, a kormányzati tisztséget nem viselő konzervatív alsóházi képviselők alkotta 1922 Bizottság – a vezetőválasztási folyamat megszervezéséért is felelős szakpolitikai frakciótestület – elnöke.
Brady közlése szerint Rishi Sunakra a Konzervatív Párt tagjai közül 60 399-en, Liz Trussra 81 326-an voksoltak.
A verseny Liz Truss és a másik jelölt, a Johnson-kormány volt pénzügyminisztere, Rishi Sunak között a vége felé már nem volt igazán éles. A fogadóirodák már délelőtt 98 százalékra várták Truss győzelmét, szemben Sunak 2 százalékos esélyével. Nagy kérdés persze, hogy lesz-e elég ereje Trussnak felrázni a meglehetősen megtépázott nimbuszú konzervatívokat, és mit fog kezdeni az európai energiaválság Nagy-Britanniát sújtó hatásaival.
Sokan úgy vélik, hogy Truss első intézkedései között bejelenti az energiaszámlák befagyasztását, vagy valamiféle energiaár-sapkát.
A szinte naponta dráguló energiahordozók a társadalom alsó osztálya körében millióik életét teszi szinte lehetetlenné.
Másfelől Trussnak messziről kell kerülni azokat a nem mindig demokratikus módszereket, amelyekkel elődje – Boris Johnson – kormányzott. Végül is Johnson ezen lépései vezettek oda, hogy megfagyott körülötte a levegő, párttársai hátat fordítottak neki, majd lemondatták. Ennek pedig alapvetően két oka volt.
Az egyik, hogy az úgynevezett partygate-botrány során önmagának is ellentmondó nyilatkozatokat tett arról, hogy a kormányzat valóban szervezett-e a koronavírus-járvány szigorú intézkedései ellenére karácsonyi partikat. Az ennek nyomán kierőszakolt bizalmatlansági szavazást júniusban még megnyerte Boris Johnson, azonban a másik ügy már megakadt a toryk torkán.
A másik az volt, amikor nyáron kiderült, hogy Johnson úgy nevezte ki még februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről. A brit miniszterelnök akkor már elismerte, hogy ez súlyos hiba volt, de már nem tudta megakadályozni bukását, ugyanis napokon belül 21 minisztere, államtitkára és felső vezetője mondott le.
Végül aztán maga Johnson is bejelentette július 7-én, hogy távozik a brit Konzervatív Párt elnöki székéből, és amíg meg nem találják utódját, addig ügyvezető kormány élén marad a posztján. Valójában tehát Liz Truss és Rishi Sunak versengése a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért folyt, de mivel a párt kormányon van, az új tory vezető egyben az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is. A két jelölt közül a párt 160 ezer tagja választotta meg következő vezetőjét postai, illetve elektronikus úton leadott szavazatával.
A bejelentés után, mely szerint ő kapott bizalmat a párttagságtól, hogy irányítsa Johnson után a torykat, első megszólalásában méltatta elődjét, ami gyér tapsot eredményezett a hallgatóság körében. Az új pártelnök egyik legfontosabb feladatának nevezte a párt egységének helyreállítását, ami a szoros pártelnöki verseny végeredményét látva - közte és Shunak között - nem tűnik egyszerű feladatnak.
Ugyanakkor beszédében hűtötte a kedélyeket és kizárta egy előrehozott választás lehetőségét.
A 47 éves Liz Truss lesz az Egyesült Királyság harmadik női kormányfője Margaret Thatcher és Theresa May után. A Konzervatív Párt megválasztott új vezetőjét a tervek szerint kedden nevezi ki formálisan miniszterelnökké II. Erzsébet királynő. Liz Truss lesz a 96 esztendős uralkodó 15. miniszterelnöke.
(Borítókép: Liz Truss 2022. augusztus 1-én. Fotó: Finnbarr Webster/Getty Images)