Libanonnak is érdeke lenne a megegyezés, az viszont a Hezbollah legitimitását kérdőjelezné meg.
A mediterrán vizeken tört felszínre ismét a libanoni–izraeli konfliktus, amely egy nemrég feltárt gázmező kapcsán újult ki az egyébként is instabil közel-keleti régióban. Az Izrael, Ciprus és Libanon közötti háromszögben hatalmas értékű erőforrásokat tártak föl, és bár mindegyik félnek megvannak a saját exkluzív gazdasági övezetei, Haszan Naszr Alláh, az iráni síiták által támogatott Hezbollah vezetője megfenyegetett mindenkit, aki Libanon javait el akarná bitorolni.
A Hezbollah vezetőjének ugyan nincs hivatalos kormányzati pozíciója Libanonban, mégis kétségkívül az ország legbefolyásosabb személyisége. Ennek oka, hogy
a Hezbollah fegyveres erői sokkal jobban képzettek, emellett felszereltség tekintetében is erősebbek, mint a libanoni hadsereg.
A szervezet rengeteg rakétával és drónnal rendelkezik.
Három ilyen drón repült július elején a Karish (Cápa) gázmező fölé, amely 90 kilométerre található Izrael partjaitól, és vitatott tengeri területnek számít. Az Energean nevű görög tulajdonú cég, amely izraeli licenccel működik, már azon dolgozik, hogy elkezdje a kitermelést a térségben. Az izraeli légierő ugyan elfogta a drónokat, azonban Naszr Alláh üzenete világos:
az eredetileg tervezett szeptemberi időpontban Izrael nem kezdheti meg a gáz kitermelését.
Bár Libanonban most politikai válság van, a jelenlegi ügyvivő kormány vezetője, Nádzsib Míkáti fölszólította a Hezbollahot, hogy maradjon ki a vitából. Az izraeli tisztviselők ennek ellenére továbbra is tartanak attól, hogy a szervezet támadásokat hajt végre a gázmező ellen.
A konfliktus hátteréről Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőt, a Neokohn főmunkatársát kérdeztük, aki rögtön kiemelte: Libanon és Izrael között a mai napig nincs békeszerződés, csupán tűzszünet van érvényben. Az 1990-es években ugyanis Izrael megszállása alatt tartotta Libanon déli részeit, majd fokozatosan kivonult onnan.
A szakértő kiemelte: Izrael éveken át importált energiahordozókat, köztük földgázt Egyiptomból. Ez a szállítás ugyanakkor ellehetetlenült ezen az útvonalon, mivel a terroristák fölrobbantották a csővezetékeket a Sínai-félszigeten. Így azonban nemcsak Izrael, hanem Jordánia is elesett az egyiptomi földgáztól.
Ezzel egy időben kezdett el Izrael új források után kutatni, és nagy mennyiségű földgáz- és olajlelőhelyet tárt föl a partjaitól nem messze. Robert C. Castel rámutatott arra is, hogy
a szállítási irány teljesen megfordult, és ma már Izrael exportál gázt Egyiptomba.
Emellett Libanonban nagy szegénység és energiahiány van, miközben folyamatosak a kormányválságok.
Eközben Libanon megegyezett Egyiptommal arról, hogy Jordánián és Szírián keresztül importál tőle gázt, mivel Izraellel a mai napig nincs békeszerződése. A szakértő azonban ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Libanon gyakorlatilag izraeli gázt kap, csak sokkal hosszabb útvonalon, mivel Egyiptom onnan importálja, majd adja tovább.
Robert C. Castel úgy fogalmazott:
Izrael hasonló helyzetben találta magát Libanonnal, mint Oroszország Ukrajnával szemben, azaz gyakorlatilag a saját ellenségét táplálja földgázzal.
A szakértő az exkluzív gazdasági övezetekkel kapcsolatban elmondta: a fő probléma Izrael és Libanon között az, hogy Ciprussal ellentétben nemhogy megegyezés, de még békeszerződés sincs, a Hezbollah pedig annak ellenére, hogy pártként van jelen a libanoni parlamentben, saját fegyveres erejét és legitimitását – amely nagyobb, mint a libanoni hadsereg – mindig azzal indokolja, hogy Libanont meg kell védeni Izraeltől.
A megegyezés azonban azért lenne szükséges, mert anélkül Libanon sem tudja megkezdeni a kitermelést,
ami viszont – látva az ország gazdaságának jelenlegi állapotát – kulcsfontosságú lenne számukra.
Ahogy az Economist is írja: a Kelet-Mediterráneumban található földgáz föllendítheti Libanon és Egyiptom hanyatló gazdaságát, emellett finanszírozhatná a gázai palesztinok számára oly nagyon szükséges infrastrukturális projekteket, ráadásul korábban is segítette az együttműködést Izrael, Egyiptom és Jordánia között, amelyek már közös gázvezetékkel is rendelkeznek. Szaúd-Arábia szintén haszonélvezője lehetne ennek, hiszen futurisztikus városa, Neom a jordániai határ közelében épül.
(Borítókép: Haszan Naszr Alláh 2019. szeptember 28-án. Fotó: KHAMENEI.IR / AFP)