Az orosz külügyminiszter nemrégiben kerek perec úgy fogalmazott, hogy Moldova hagyja békén az általa el nem ismert Dnyeszter menti Köztársaságban állomásozó orosz csapatokat, máskülönben kemény katonai válaszcsapásra számíthat.
Moldova keleti, oroszbarát szakadárok ellenőrizte térségében már több mint 30 éve, a Szovjetunió széthullása óta, állomásoznak orosz egységek. Szergej Lavrov egy televíziós interjúban fenyegette meg katonai válaszcsapással Moldovát, ha támadás éri az ott állomásozó orosz erőket, amit Moszkva Oroszország elleni támadásként fog értékelni. Nem sokkal korábban az orosz külügyek irányítója azzal vádolta meg a moldovai államfőt, hogy egyáltalán nem törekszik a Dnyeszter menti Köztársaság (Transznyisztria) helyzetének tárgyalásos rendezésére.
Szergej Lavrov szerint
Maia Sandu elnökasszony az USA és az Európai Unió kottájából játszik, aminek nyomán úgy tűnik, nincs napirenden a párbeszéd a térség problémájának rendezésére.
Ezt megelőzően Transznyisztria szeparatista vezetője levelet írt a moldovai elnökasszonynak, azonban Moldova hivatalosan nem tárgyal a szakadár terület politikusaival, csak és kizárólag az újraegyesítési kormányhivatalon keresztül, amelyet a moldovai miniszterelnök-helyettes vezet.
Lavrov egyébként az idézett interjúban azt is egyértelművé tette, hogy Moszkva kész a Moldovában élő orosz ajkúak megsegítésére, felemlítve, hogy az ország déli részében élő mintegy 150 ezres gagauz kisebbség is az elismerésre törekszik. Az orosz külügyminiszter már júliusban is tett kirohanást Moldova ellen, amikor azt mondta, az országban mindent lenulláznak, ami orosz, hasonlóan, ahogyan az ukránok tettek. Még ugyanabban a hónapban az EU megadta a tagjelölt státuszt Ukrajnának és Moldovának.
Lavrov szavaira az újraegyesítési kormányhivatal válaszolt egy közleményben, amely szerint továbbra is a transznyisztriai kérdés békés rendezése mellett kötelezik el magukat. Olyan rendezést tudnak csak elfogadni, amely tiszteletben tartja az egyesített, szuverén és feloszthatatlan Moldovát. Cáfolták, hogy az orosz ajkúak jogai sérülnének, inkább arra figyelmeztettek, hogy a moldovai útlevéllel rendelkező, románul beszélőket különböztetik meg a Dnyeszter menti Köztársaságban, mint külföldit, vagy idegent.
Augusztus végén a Bledi Stratégiai Fórum tanácskozásán videókapcsolatot létesítettek Maia Sandu elnök asszonnyal, aki arról beszélt, hogy egyre sűrűbben érkeznek a felelőtlen orosz kijelentések országával kapcsolatban, csakúgy, mint a Moldova szuverenitását nyíltan semmibe vevő nyilatkozatok. Megjegyezte azt is, hogy az ukrajnai háború kezdete óta egyre gyakoribbak a szakadárok, illetve orosz politikusok részéről a Moldovával kapcsolatos megszólalások.
Nem ez az első alkalom, hogy Moszkva az orosz nyelvet, illetve az oroszul beszélők helyzetét hozza fel Moldova kapcsán. Idén márciusban például a moldovai orosz nagykövetség gátlástalanul keresett meg orosz ajkúakat azzal a kéréssel, hogy haladéktalanul jelentsék, ha „nemzetiségi, kulturális, vallási vagy nyelvi megkülönböztetést tapasztalnak”. Válaszul a Moldovában élő orosz ajkúak prominens figurái online petíciót indítottak, amelyben felszólították Moszkvát, hogy hagyja már békén az országot, ahol ők semmiféle diszkriminációt nem érzékelnek.
Végül a moldovai külügy felszólította az orosz nagykövetséget, hogy hagyja abba indulatok rafinált felszítását az országban, majd bekérették az orosz nagykövetet is, hogy személyesen tiltakozzanak a lépés ellen.
Oroszország úgynevezett „békefenntartókat” állomásoztat már vagy 30 éve a régióban, miután véres harcok árán, orosz ajkú szakadárok elfoglalták a Dnyeszter menti területet és kikiáltották államukat, amelyet egyetlen ENSZ-tagállam sem ismer el. Moldova azóta, vagyis 1992 óta, követeli az orosz csapatok visszavonását. A szakadár terület kiválásáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
(Borítókép: Szergej Lavrov. Fotó: Attila KISBENEDEK/AFP)