Mateusz Morawiecki felidézi, hogy a Harmadik Birodalom kiprovokálatlanul és hadüzenet nélkül indította meg Lengyelország elleni támadását 1939. szeptember 1-jén. A lengyel miniszterelnök szerint fontos, hogy emlékezzünk azokra az eseményekre, amelyek a modern Európát alakították.

A kormányfő szerint minél kevesebb tanúja marad ezeknek az eseményeknek, annál törékenyebbé válik a háborús idők emléke, és annál nagyobb a felelőssége az utókornak az igazság gondozása terén. Úgy véli, ennek a felelősségnek ma nagyobb a tétje, mint valaha.

A háború előtti Európa azért esett a második világháború csapdájába, mivel éveken keresztül nem volt képes megérteni és megfelelően értékelni a két totalitárius ideológia által hordozott fenyegetést

– fogalmazott Mateusz Morawiecki a Magyar Nemzetben megjelent írásában.

A miniszterelnök szerint az akkori politikai elit számára teljesen felfoghatatlannak számított a szovjet kommunizmus és a német nácizmus, különösen a németek Adolf Hitler iránti rajongása. Hitler németországi hatalomra jutásától kezdve lépésről lépésre valósította meg birodalmi ambícióit, amelyeket Európa passzívan fogadott, és abban reménykedett, hogy ezzel elkerülhető a háború – tette hozzá. 

Szeptember 1-jén Németország lerohanta Lengyelországot, amelyet szeptember 17-én a másik irányból a Vörös Hadsereg is megtámadott. Lengyelország a háború első véres áldozatává vált, Hitler és Sztálin pedig egy kettős győzelmet tudhattak magukénak. Gyors diadalukat nemcsak az elsöprő katonai fölényük hozta el, de a nyugati országok részéről sem találkoztak semmilyen konkrét reakcióval

– írja Mateusz Morawiecki, aki szerint Európa alapjai a nácizmus feletti győzelem emlékére, egyben a háború első szakaszában tanúsított passzivitással kapcsolatos igazság szégyenteljes tagadására épültek. Úgy véli, mindaz, amivel Lengyelország szembesült és ami a német megszállás alatt lengyel földön történt, a teljes elfajulás története. 

A miniszterelnök szerint a Nyugat még akkor sem állt készen a teljes igazság elfogadására, amikor már hónapok óta tartott a háború. Úgy véli, a második világháborúval kapcsolatos igaz­sággal való szembenézés nemcsak a múlttal, hanem a jövővel szemben is kötelességünk. Szerinte az, hogy a háború utáni Németországot a háborús bűnösökkel való mélyreható elszámolás nélkül fogadták vissza gyorsan a nemzetközi közösségbe, ajtót nyitott a gonosz relativizálása előtt.

A politikában ritkán van helye a moralizálásnak, de a totalitarizmusok értékelése pillanatában nem lehet kétségünk afelől, hogy ez volt az abszolút gonosz, a bűnösök pedig egyszer s mindenkor­ra kizárták magukat az emberiség közösségéből

– fogalmazott Mateusz Morawiecki a lapban. Úgy véli, az áldozatok bűnrészességéről szóló párbeszédek után már csak egy lépés a történelem teljes megfordítása és feje tetejére állítása, amit Lengyelország esetében nem más tett meg, mint Vlagyimir Putyin. Szerinte az orosz propaganda évek óta próbálja elhitetni a világgal, hogy Lengyelország felelős a második világháború kirobbanásáért. 

A lengyel miniszterelnök szerint ha a második világháború előzményeit korunk történéseire írnánk át, akkor a csúcspont Oroszország Ukrajna elleni inváziója lenne, és úgy véli, az, hogy ez megtörtént, azt jelenti, hogy számos ország megfeledkezett a XX. század tanulságairól.

Elmondása szerint 83 évvel ezelőtt Lengyelország volt az első, amely megtagadta a behódolást, és a szabadság iránti hűséget, a nyugati civilizációt megalapozó értékek iránti hűséget választotta. Szövetségesei pedig elárulták. Ha ehhez a történethez térünk vissza, akkor nem azért tesszük, hogy megemlékezzünk róla, hanem hogy elkerüljük azokat a hibákat, amelyeket akkor követtünk el – tette hozzá.

(Borítókép: Mateusz Morawiecki 2021. május 31-én Madridban. Fotó: Alberto Ortega / Europa Press / Getty Images)