Jan Lipavsky cseh és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön Prágában, az EBESZ gazdasági és környezetvédelmi fórumának megnyitója előtt megvitatták Lengyelország 368 hektáros területi követelését, amelyben a két szomszédnak az 1950-es évek óta nem sikerült megállapodnia.
A Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt komolyan veszi az ügyet, és reméli, hogy a Petr Fiala vezette cseh kormány, amellyel már sikerült megállapodni a közös határ lengyel oldalán fevkvő Turów szénbánya feletti vitában, kész megoldani ezt a problémát is.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2021 márciusában felvetette a „határvitát” Andrej Babis akkori cseh kormányfőnek, de a válasz általános és kitérő volt – közölte az MTI a Rzeczpospolita lengyel napilapra hivatkozva.
Jaroslaw Krajewski, a PiS parlamenti képviselője nemrég levélben hívta fel a lengyel kül- és belügyminisztérium figyelmét a területi követelésre, amely 1958-ra nyúlik vissza, amikor a két fél egy nemzetközi megállapodás alapján módosította a lengyel–csehszlovák határt. Csehszlovákia akkor 1205,90 hektár területhez jutott, míg Lengyelország csupán 837,46 hektárhoz. Varsó azt szeretné elérni, hogy Prága egyenlítse ki a két fél közötti 368 hektárnyi igazságtalan különbséget.
Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a Cseh Köztársaság mindmáig nem kompenzálta a Lengyel Köztársaságot ezért a jogtalan területi többletért
– fogalmazott Krajewski.
A cseh hatóságok megígérték, hogy összeállítják az átadandó területek listáját, amit meg is tettek 2014-ben, de később visszavonták. Csehország 2005-ben területi helyett pénzügyi kárpótlást javasolt Lengyelországnak, de ezt utóbbi ország vezetői nem fogadták el.
A második világháború után Lengyelország területi követelést támasztott Csehszlovákia felé, részint a tesíni régióban, valamint Árva és Szepes megyében. Joszif Sztálin ösztönzésére Varsó akkor beleegyezett a jelenleg érvényes határvonalba azzal a feltétellel, hogy azt lerövidítik és kiegyenesítik, amennyire lehet. Egy 1958-as egyezmény értelmében a határt kiegyenesítették, ami által 80 kilométerrel rövidebb lett. Kiderült azonban, hogy
a kiigazítás nyomán Csehszlovákia 368 hektáros területi nyereségre tett szert.
1992-ben Jirí Dienstbier akkori cseh és Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter megállapodott a területi rendezés kérdésében. A cseh belügyminisztérium korábban azt közölte, hogy Lengyelországot Hradec Králové, Liberec, Morvaország-Szilézia, Olomouc és Pardubice térségében kompenzálnák.
Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: a cseh hatóságok nem kérdőjelezik meg a lengyel követelés igazát, éppen ezért érthetetlen a megfelelő lépések elmaradása a cseh fél részéről. Hozzátette: egyes cseh parlamenti képviselők kritikus nyilatkozatokat tesznek, ezért a lengyel külügy számít a varsói parlament segítségére a vitában.