A kényszermunka világszerte 27,6 millió embert, közülük 3,3 millió gyermeket érint, akiknek 86 százalékát a magánszektorban dolgoztatják – olvasható az ENSZ két szervezete és egy civil szervezet által a héten közzétett jelentésben.

Azokban az esetekben, amikor az állam által elrendelt kényszermunkáról van szó, gyakran szóba kerül a kínai Hszincsiang tartomány egy bizonyos muzulmán kisebbsége. A hétfői strasbourgi plenáris ülésen a Zöldek pártja egy aktivista kíséretében megvitatta a témát a sajtóval is. 

Öt éve tudjuk, hogy Kína kényszermunkára használja fel az ujgur lakosságot. Tudjuk, melyek ezek az ipari szektorok, különösen a textilágazat, a csúcstechnológia és a telekommunikáció

– sorolta Dilnur Reyhan, az Európai Ujgur Intézet elnöke. Az Európai Parlament a benyújtott javaslatban olyan lehetőségeket említ, amelyeket már használnak Kanadában és az Egyesült Államokban is. Ha egy cég esetében felvetődik a kényszermunka gyanúja, akkor a cégeknek minden kétséget kizáróan bizonyítaniuk kell, hogy sem ők, sem pedig a beszállítóik nem élnek ezzel. 

Az Európai Bizottság javaslata az, hogy a tagállami hatóságok vizsgálják ezt meg, miután a szövetségek, szakértők vagy bizonyos cégek figyelmeztették őket. Tehát fennáll a veszélye annak, hogy nem túl hatékony rendszert alakítanak ki

– mondta Yannick Jadot, a Zöldek EP-képviselője. A jogszabályt jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak is. Ha elfogadják, két év múlva nemzeti szinten is életbe kell léptetni a szabályozást.