Az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén mondta el beszédét. A díszvendég az ukrán elnök felesége, Olena Zelenszka volt. Nem véletlen, hogy a bizottság elnöke az ukrán nemzeti színeket viselte, kék blúzban és sárga blézerben jelent meg a tanácsteremben.
Ursula von der Leyen azzal kezdte, soha nem értékelték még az unió helyzetét olyan körülmények között, mint amilyenek mostanában jellemzik a világot. Háború dúl az unió határán, és menekültek millióin segítettek az európaiak. Voltak nehézségek 2008-ban a súlyos gazdasági válság és a 2020-ban kitört világjárvány idején.
Nehéz idők jönnek Európa számára. A háború, a jövőnk ellenindított háború, az autokrácia indított támadást a demokrácia ellen.
Az elnök szerint bátraknak kell lennünk, és a bátorság neve most Ukrajna, annak lakói pedig az igazi bátrak, mert szembeszállnak az agresszorral. Mint fogalmazott: „Emlékszem, a háború elején Olena Zelenszka meghívta azokat az embereket, akiknek gyermekei odavesztek és együtt emlékeztek az áldozatokra. Ukrajna azért erős, mert nem adta fel, és kitartása megmutatta, nem lehet eltiporni ezt a népet.
Ön és férje, Zelenszkij példát mutattak a világnak. Európa szolidaritása Ukrajna mellett megbonthatatlan, az első pillanatoktól kezdve Önök mellé álltunk, fegyvereket küldtünk, szankciókkal sújtottuk Oroszországot. A bankrendszer akadozik, az orosz polgári légiflotta a földön, a gazdaság pedig egyre nehezebb helyzetbe kerül. A szankciókat fenntartjuk, és nem fogunk engedni.
Ugyanez igaz a 90 milliárd eurós uniós segélyre is. Hosszú távon gondolkodunk, hiszen előbb-utóbb újjá kell majd építeni az országot. Több mint 70 iskola semmisült meg, idővel majd meg kell oldani ezek felépítését, ezt 100 millió euróval fogjuk támogatni. Támogatni fogjuk a kisvállalkozásokat, és igyekszünk olyan lehetőségeket nyújtani, amellyel az ukrán vállalkozások élni tudnak.
Ukrajna csatlakozott az európai villamos hálózathoz, és már szállít a kontinensre áramot. Minél előbb biztosítani szeretnénk, hogy Ukrajna mielőbb hozzáférjen az egységes európai piachoz is. Ennek részleteit egyébként még ma megvitatja Zelenszkij elnökkel.”
A háború kapcsán kitért arra is, hogy nagy hiba volt nem hallgatni azokra, akik Putyin kapcsán évek óta mondták, legyetek óvatosak. Ilyen hangok jöttek a belarusz, a georgiai és az orosz ellenzék felől. Ugyanakkor meg kell szabadulni az orosz energiafüggéstől, ahogy fogalmazott: „Jelenleg az unióban a tárolók töltöttsége 84 százalék, de ez nem biztos, hogy elég lesz a tél folyamán. A megoldás Algériából, Norvégiából és az USA-ból érkező földgáz lehet. Tavaly a kontinens gázszükségletének 40 százalékát adta az orosz földgáz, ma már ez mindössze 9 százalék. Folyik uniós szinten az LNG-re, vagyis a cseppfolyós földgázra való áttérés is.”
A villamosenergia-felhasználás csökkentéséhez várunk javaslatokat a tagállamoktól. A jelenlegi körülmények között munkavállalók millióit kell megsegíteni.
Nem helyes most rendkívüli bevételeket beszedni a háborúra hivatkozva a fogyasztók kárára. A nehéz időkben extraprofithoz jutó cégeket meg kell adóztatni, és ezt a pénzt pedig azoknak kell adni, akik tényleg rászorulnak. Becslések szerint ebből az uniós tagállamoknak 140 milliárd eurós pluszbevétele lehet.
Bejelentette azt is, hogy az uniós tárgyalók asztalán szerepel az energiaárak felső határának meghatározása is. Az árampiac átfogó reformjára készülnek, és ennek keretében szeretnék leválasztani az áram árát a földgáz áráról. Hidrogénalapú energiarendszerre szeretnének átállni a jövőben. Ennek részeként létrehoznak egy hidrogénbankot, amely kap egy 3 milliárd eurós keretet, hogy így támogassák a jövőbeni hidrogénpiac beindítását.
Ursula von der Leyen felemlítette, hogy Európának milyen pokoli nyara volt. A rettenetes hőhullámok mellett egy évszázada nem tapasztalt szárazság sújtotta a kontinenst, kiszáradtak folyók, tavak, a hegyekben felgyorsult a gleccserek olvadása. Egyértelműen kellenek a további lépések klímaváltozás ellen, de ezt kizárólag közösen tudja meglépni az emberiség, másként nem lesz az elképzelésekből semmi.
Az Európa déli részén pusztított nyári erdőtüzeket is a szolidaritás eredményeként tudták megfékezni kölcsönadott oltórepülőkkel. Mivel ez a jövőben állandóan visszatérő probléma lesz, így az unió úgy döntött, hogy vásárol 10 kétéltű repülőgépet és 13 speciális helikoptert az európai erdőtüzek elleni oltásokhoz. Ez az egység mobil lesz, és mindig az éppen rászoruló tagállam kérheti a segítségét.
A pandémia két éve után mára helyreállt az európai termelékenység, a nemzetgazdaságok magukra találtak, sikerült kijönni a járvány okozta recesszióból. Ebben jelentett segítséget a speciális helyreállítási alap, amelyből eddig mintegy 100 milliárd eurót fizettek ki a gazdaságok talpra állításához.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, mindez nem jelenthet észszerűtlen költéseket, mostantól komolyabb elszámoltathatóságra lesz szükség ezen a téren a tagállamok körében. Vagyis a tagországok részéről nagyobb felelősségvállalásra számítanak, míg Brüsszelnek az ellenőrzést kell biztosítania.
Az Európai Bizottság kötelessége és legnemesebb szerepe a jogállamiság védelme, az unió költségvetését pedig meg fogja védeni a jogállamisághoz kötődő úgynevezett feltételességi mechanizmuson keresztül – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, majd így folytatta, biztosíthatom önöket afelől, hogy az uniós bizottság továbbra is ragaszkodni fog a bírói függetlenséghez.
A szociális piacgazdaság újabb fordulataként a zöld és a digitális átállás felé fordulnak még intenzívebben, mert ezzel újabb lehetőségeket tudnak biztosítani az európai kkv-knak.
Hamarosan érkezik egy kkv-knak szánt támogatócsomag. Ez egységes adócsomagot és kevesebb adminisztrációs terhet hoz.
Ugyanakkor hadat üzennek és megreformálják a késedelmes fizetésekre vonatkozó uniós jogszabályokat. Kiderült ugyanis, hogy jelenleg a cégcsődök negyedét a késedelmes, csúszó fizetések okozzák, és ez nem mehet így tovább.
Az EU-ban jelenleg rekordalacsony a munkanélküliség, mintegy 6 százalék. Ugyanakkor komoly hiány van bizonyos szakmák terén, így nincs elég mérnök vagy ápolónő. Ennek megoldása lehet az, ha a jövőben az oktatást összhangba hozzák a vállalatok igényeivel. Nem szabad megijedni akár a külföldi munkaerő célzott toborzásától sem, ha ez megoldást jelenthet egy-egy terület munkaerőgondjának orvoslásában.
Ezért javasolja a bizottság elnöke, hogy 2023 legyen a továbbképzés éve.
Hasonlóan a mostani fosszilis energiahordozókhoz, hamarosan ugrásszerűen nőni fog az igény a speciális nyersanyagok iránt. Ilyen lesz a lítium és a ritkaföldfémek iránti kereslet. Viszont már most fel kell készülnie Európának arra, hogy – tanulva az orosz gázfüggésből – nem szabad hagyni, hogy egyetlen helyről szerezzük csak be ezeket a nyersanyagokat. Most Kínában zajlik a ritkaföldfém-feldolgozás 90 százaléka. Éppen ennek a függésnek a megakadályozására stratégiai tartalékot kell képezni ezekből a különleges nyersanyagokból.
Ursula von der Leyen felhívta a figyelmet külföldi despota államok európai dezinformációs tevékenységére is. Pontosan az európai értékek védelme érdekében ún. demokráciavédelmi platformot hoznak létre, amelynek célja a gyanús külföldi finanszírozású intézmények tevékenységének figyelése.
Von der Leyen szerint a demokrácia nem ment ki a divatból, de mindig meg kell újulnia, hogy választ tudjon adni az emberek felvetéseire. Az Európai Bizottság elnöke olyan Európát szeretne, amely méltósággal és tisztelettel kezeli a migrációt. Von der Leyen szerint az Európai Unió külső határaink hatékony ellenőrzésére van szükség az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása mellett – tette hozzá.
Olyan Európát akarok, ahol minden tagállam felelősséget vállal a mindannyiunkat érintő kihívásokért. Olyan Európát akarok, amely minden tagállammal szemben szolidáris
– fogalmazott.
Az Európai Unió új migrációs paktumának megvalósításához már csak politikai akaratra van szükség – mondta az uniós bizottság elnöke, majd hozzátette: a migráció tekintetében tisztességes és gyors eljárásokra, válságbiztos és gyorsan alkalmazható rendszerre, valamint a szolidaritást biztosító, állandó és jogilag kötelező erejű mechanizmusokra van szükség.
Az elnök szerint az EU a korrupció visszaszorítására is összpontosít.
Ha hitelesek akarunk lenni akkor, amikor arra kérjük a tagjelölt országokat, hogy erősítsék meg demokráciájukat, akkor fel kell számolnunk a korrupciót az unión belül is
– fogalmazott az uniós bizottság elnöke, majd hozzátette: jövőre a testület intézkedéseket fog előterjeszteni az uniós korrupcióellenes jogszabályi keret frissítésére.
Az egyórás beszédet követően első körben az Európai Parlamentben ülő frakciók, majd egyes képviselők mondtak véleményt az elhangzottakkal kapcsolatban, amelyekre Ursula von der Leyen reagált.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Ukrajna helyzetével foglalkozó ülésen az Európai Parlament strasbourgi épületében 2022. szeptember 14-én. Fotó: Jean-Francois Badias / AP / MTI)