Tűzszünetet kötöttek Hegyi-Karabahban – ezt állította a kétnapos harcok után egy örmény tisztviselő. Azerbajdzsán nem erősítette meg a hírt.
A két volt szovjet tagállam évtizedek óta nemcsak vitázik, hanem kétszer háborút is folytatott a vitatott térségért. Az első hat évig tartott 1988 és 1994 között, második, 2020-ban kezdődő, hat hétig.
A térség domináns diplomáciai ereje Oroszország, amely kétezer békefenntartót állomásoztat a térségben. Moszkva közvetített a legutóbbi, két évvel ezelőtti háborúban is, amelynek több ezer halálos áldozata volt.
„A nemzetközi közösség közreműködésének köszönhetően megállapodás született a tűzszünetről” – így utalt ezúttal az örmény biztonsági tanács titkára Moszkvára. Armen Grigoriannak az örmény televíziónak adott interjúját az orosz hírügynökségek is idézték.
A jól bevált hagyományokhoz híven ezúttal is mindkét fél a másikat okolja az újabb összecsapásokért.
Százöt örmény katona halt meg a héten – ezt mondta Nikol Pasinjan örmény miniszterelnök a parlamentben. Azerbajdzsán a harcok első napján ötven katonai áldozatról számolt be. A helyszínről tudósító Reuters hírügynökség egyik fél adatait sem tudta ellenőrizni.
A tűzszünet jobbára az orosz diplomáciai erőfeszítéseknek köszönhető – ezt nyilatkozta az orosz felsőház egyik vezető képviselője a RIA hírügynökségnek. Vlagyimir Putyin beszélt Pasinjannal – közölte Grigorij Karaszin.
Az orosz elnök az erőszak kirobbanása után nyugalomra, más országok önmérsékletre szólították fel a szemben álló feleket.
Az örmény miniszterelnök a parlamentben tartott beszédében elismerte: országa a Moszkva vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéhez fordult, hogy segítsen helyreállítani területi integritását.
„Ha azt mondjuk, hogy Azerbajdzsán agressziót hajtott végre Örményország ellen, akkor az azt jelenti, hogy bizonyos területek fölött sikerült ellenőrzést gyakorolniuk” – idézte Pasinjant az orosz TASZSZ hírügynökség.
Örményország és Azerbajdzsán évtizedek óta harcol Hegyi-Karabahért, egy hegyvidéki enklávéért, amely közigazgatásilag Azerbajdzsán része, miközben lakosságának zömét örmények alkotják.
A harcok először a szovjet uralom vége felé robbantak ki. Az örmény erők a kilencvenes évek elején nagy területeket vettek ellenőrzésük alá a területen és környékén. A Szovjetunióban a nyolcvanas években fokozódott a feszültség az államalkotó köztársaságokban.
Hegyi-Karabah arra szavazott, hogy Örményország része legyen. Ez váltotta ki a háborút, amely 1994-ben tűzszünettel ért véget.
Azóta Hegyi-Karabah Azerbajdzsán fennhatósága alá tartozott, de az örmény kormány által támogatott szakadár örmények irányítják. A nemzetközi hatalmak közvetítésével folytatott tárgyalások nem vezettek békemegállapodáshoz.
A helyzetet bonyolítja, hogy Örményország népességének többsége keresztény, míg Azerbajdzsánban jobbára muzulmánok élnek. Törökország szoros kapcsolatokat ápol Azerbajdzsánnal, Oroszország viszont Örményország szövetségese, miközben Azerbajdzsánhoz is kötődik.
Azerbajdzsán Törökország támogatásával 2020-ban hat hét alatt nagyrészt visszafoglalta a vitatott területeket. Az összecsapások azóta is rendszeresen kirobbannak, jóllehet Nikol Pashinjan és Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök között átfogó, a békés rendezés megkötését célzó találkozókra került sor. A tavalyelőtti vereség miatt belpolitikai válság alakult ki Örményországban, ahol tömegtüntetéseken többször is a kormányfő menesztését követelték.
Pasinjan cáfolta, hogy megállapodást kötött Bakuval. A hírt „barátságtalan erők által irányított információs szabotázsnak” minősítette a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében.
A két szemben álló ország teljes körű konfliktusa Oroszország és Törökország bevonását kockáztatná, ráadásul destabilizálná az olaj- és gázvezetékek fontos folyosóját – amint az ukrajnai háború is zavarja az energiaellátást.
Akár háborúvá eszkalálódhatnak az összecsapások – figyelmeztetett az örmény külügyminiszter-helyettes.
Ebben az esetben ez lenne egy második nagyobb fegyveres konfliktus a volt Szovjetunió területén, miközben Oroszország hadserege Ukrajnára összpontosít.
Azerbajdzsán azzal vádolta a Moszkvával katonai szövetségben álló Örményországot, amelynek területén egy orosz katonai támaszpont is található, hogy lövi az azeri egységeket. Dzsejhun Bajramov azeri külügyminiszter találkozott Philip Reekerrel, az amerikai külügyminisztérium kaukázusi tanácsadójával, és közölte vele, hogy Örményországnak ki kell vonulnia országa területéről – jelentették Bakuból.
Oroszország vagy „felkavarja az állóvizet”, vagy pedig befolyását latba vetve segít „a hullámok csillapításában” – értékelte a helyzetet Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Az örmény terület elleni „csapások befejezését” követelte Catherine Colonna francia külügyminiszter, aki azeri és örmény kollégájával beszélt telefonon.
(Borítókép: Azerbajdzsáni katonák Tartarban 2016. április 6-án. Fotó: Resul Rehimov/Anadolu Agency/Getty Images)