Oroszország külpolitikája évszázadok óta egy folyamatosan lengő ingára emlékeztet. Időnként Oroszország Nyugat felé, Európa felé tekint, és az ország az európai civilizáció tagadhatatlan részének tekinti magát. Máskor az inga az ellenkező irányba lendül, és Oroszország Keletre tekint. Vezetői a nyugati civilizációt, a nyugati értékeket szidják, és kijelentik, hogy Oroszország jövője Ázsiában van − írja elemzésében a BBC Oroszországért felelős szerkesztője, moszkvai tudósítója, Steve Rosenberg.

Mint írja, „Vlagyimir Putyinnal az orosz inga határozottan Kelet felé lendült”. Rosenberg szerint Ukrajna lerohanása miatt Oroszország a Nyugat „páriájává” vált, országát pedig szankciókkal sújtották, míg Joe Biden amerikai elnök „gyilkos diktátornak” nevezte Putyint, Liz Truss brit miniszterelnök pedig korábban „kétségbeesett szélhámosnak” nevezte.

Kína elnöke azonban egészen más nyelvezetet használ.

Kedves régi barátom!

− üdvözölte Hszi Csin-ping az orosz vezetőt, akivel egy regionális csúcstalálkozó alkalmával találkozott az üzbegisztáni Szamarkandban.

Putyin elnök a maga részéről dicsérte a „Kína és Oroszország közötti barátságot” és „átfogó stratégiai partnerségüket”.

A két vezető hasonló világnézetet vall az elemzés szerint, ugyanis mindketten egy alternatív világrend gondolatát támogatják: egy „többpólusú világot”, amelyben országaik a Nyugat, különösen az Egyesült Államok ellensúlyaként működnek.

Tehát Putyin és Hszi örök barátok? 

− teszi fel a kérdést Rosenberg, aki úgy látja: Putyin ukrajnai inváziója, amely nem a tervek szerint alakult, meggyengítette Oroszországot.

Hozzátette: a  Kreml elismeri, hogy az orosz hadsereg „jelentős veszteségeket” szenvedett el, miközben a nyugati szankciók erős nyomás alá helyezik a gazdaságot. Az orosz-kínai kapcsolatokban egyre inkább úgy érződik, hogy Oroszország a junior partner.

Putyin elismerte

Az elemzésből az is kiderül, hogy a Kreml váratlanul elismerte: Oroszország úgynevezett különleges katonai művelete aggodalmat kelt Pekingben.

„Miután felégette a hidakat a Nyugat felé és energiaháborút robbantott ki Európával, Putyin, miután nem sok választást hagyott magának, megpróbál Kelet felé fordulni. Azt reméli, hogy új irányba tudja terelni az orosz gazdaságot, és új piacokat talál az orosz olajnak és gáznak. Ez azonban nem kis kihívás”.

A remény az, hogy ez a pillér működni fog, és jelentős bevételt fog hozni Oroszország számára. De nem úgy látom, hogy ez megtörténne

− véli Szergej Radcsenko, a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének professzora.

Ami Oroszországnak kell, az mind Nyugaton van: a technológia és a piacok. Oroszországnak nyugati technológiára van szüksége a part menti olaj- és gázmezők fejlesztéséhez, és nagy kérdés, hogy képes lesz-e ezt nyugati támogatás nélkül megtenni − mondta el a szakértő. 

Nagyon nehéz megváltoztatni a gázszállítás irányát. A Szovjetunió és Oroszország évtizedeket töltött azzal, hogy csővezeték-hálózatokat épített ki Európába, és a fizikai infrastruktúra ott található. Nagyon nehéz az orosz energia felvevőpiacait átállítani Ázsia felé

− fogalmazott. 

Putyin és Hszi a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) találkozóján vesz részt. A szervezetnek Oroszország és Kína mellett négy közép-ázsiai állam − Kazahsztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán −, valamint India és Pakisztán a tagja.

Vlagyimir Putyin számára az esemény lehetőséget kínál annak demonstrálására, hogy a nemzetközi szankciók és a Nyugat azon kísérletei ellenére, hogy elszigetelje Oroszországot az ukrajnai invázió miatt, Moszkvának még mindig vannak erős barátai.

Oroszország szereti hangsúlyozni, hogy a Nyugat általi elszigeteltsége csak a Nyugatnak okoz bajokat, és hogy a világ nagyon is többpólusú. De az az érdekes, hogy a hatalmi egyensúly az SCO-ban és Közép-Ázsiában is változik és elmozdul Oroszországtól

− jegyzi meg Radcsenko.  

Az írás szerint Putyin egy vesztes háború kellős közepén van Szamarkandban. Eközben Közép-Ázsia országai most először saját politikát folytatnak, ami leginkább Kazahsztán esetében figyelhető meg, amely nagyon határozottan lép fel Oroszországgal való kapcsolataiban.

Kazahsztán közel sem lépett fel olyan támogatóan, mint amilyet Putyin remélt, amikor Oroszország megszállta Ukrajnát – jegyezte meg a szakértő, aki szerint érdekes elmozdulások vannak az erőviszonyokban.

Miközben a Kreml a keleti kapcsolatait erősíti, érdemes emlékezni egy kulcsfontosságú pontra Oroszországgal kapcsolatban. Ez az ország − a világ legnagyobbja − két kontinensen, Európában és Ázsiában terül el. Ahelyett, hogy hagyná, hogy az inga kilengjen, Oroszországnak talán több értelme volna mindkét irányba nézni 

− zárja elemzését Rosenberg. 

(Borítókép: Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin 2022. szeptember 15-én. Fotó:  Alexandr Demyanchuk / SPUTNIK / AFP)