Oroszország 2014 óta titokban legalább 300 millió dollárt juttatott külföldi politikai pártoknak és jelölteknek több mint két tucat országban. A cél az ottani politikai események átformálása volt.
Moszkva további több száz millió dollárt tervezett költeni a demokratikus rendszerek gyengítésére, illetve a Kreml érdekeihez igazodó globális politikai erők támogatására – idézte a Washington Post az amerikai hírszerzés jelentését, amelyet a nyáron a Biden-kormányzat rendelt meg.
A Fehér Ház úgy döntött: az elemzés egyes megállapításainak titkosítását feloldja azzal a céllal, hogy fellépjen Oroszország ellen, amely európai, afrikai és más országok politikai rendszereit próbálta befolyásolni – közölte egy magas rangú amerikai tisztviselő, aki másokhoz hasonlóan névtelensége megőrzése mellett beszélt újságíróknak a hírszerzés jelentéséről.
Azzal, hogy feltárjuk a demokratikus folyamatok aláásására irányuló orosz kísérleteket, „figyelmeztetjük a külföldi pártokat és jelölteket, hogy tudomásunkra jut és leleplezzük, ha titokban orosz pénzt fogadnak el” – mondta a tisztviselő.
Amerikai kormányzati források szerint ilyen tevékenységet azonosítottak Albániában, Montenegróban, Madagaszkáron és potenciálisan Ecuadorban is.
Egy ázsiai országban az orosz nagykövet dollármilliókat adott készpénzben egy elnökjelöltnek – az országot azonban nem kívánták megnevezni. A Kremlhez kötődő erők fedőcégeket, agytrösztöket és más eszközöket is használtak a politikai események befolyásolására, néha szélsőjobboldali csoportok javára.
Az amerikai kormány 2014-ben észlelte először az orosz titkos politikai finanszírozás fellendülését – emlékeztetett a magas rangú illetékes. A jelentés nem foglalkozott az Egyesült Államokon belül zajló orosz befolyásolási próbálkozásokkal.
Oroszország Putyin elnök vezetésével beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba azzal a szándékkal, hogy hatalomra juttassa Donald Trump republikánus jelöltet – ezt a következtetést szűrte le korábban az amerikai hírszerzés és a szenátus kétpárti vizsgálóbizottsága.
A Kreml állítólagos politikai befolyásolási kampányának részleteit akkor tették közre, amikor az Egyesült Államok kiterjesztette katonai támogatását Ukrajnának az Oroszország elleni, immár hetedik hónapja tartó háborúban.
Az év eleje óta a Fehér Ház szokatlan módon többször is nyilvánosságra hozta a Moszkva ukrajnai szándékaival és tetteivel kapcsolatos titkosított hírszerzési információkat. Ezzel próbálta ellensúlyozni az orosz dezinformációs műveleteket.
A külügyminisztérium a hét elején a több mint száz országban működő amerikai nagykövetségeknek küldött tájékoztatójában ismertette az állítólagos orosz tevékenységeket, és egyúttal a szövetségesek ellenlépéseit javasolta: például szankciókat, utazási tilalmakat vagy a politikai finanszírozási tevékenységekben részt vevő feltételezett orosz kémek kiutasítását.
A tájékoztatás szerint az orosz politikai finanszírozást néha orosz kormánytisztviselők és törvényhozók felügyelték, és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB felelt a végrehajtásért.
A „finanszírozási rendszer” működtetésében két oligarcha: Jevgenyij Prigozsin és Alekszandr Babakov is részt vett.
A „Putyin séfjeként” elhíresült Prigozsin hatalmas összegeket keresett orosz kormányzati étkeztetési szerződésekkel. Négy éve, 2018-ban amerikai tisztviselők azzal vádolták, hogy megpróbált beavatkozni a 2016-os amerikai választásokba. Feltevések szerint ő finanszírozza a Wagner-csoportot, az FBI pedig körözi.
Babakov orosz törvényhozó, és részt vett egy franciaországi szélsőjobboldali párt finanszírozásában.
Moszkva kriptovalutával, készpénzzel és ajándékokkal formálta más országok politikai eseményeit, gyakran az orosz nagykövetségek számláit és forrásait felhasználva – áll az amerikai követségeknek küldött táviratban.
A hírszerzés arra számít, hogy a következő hónapokban Oroszország befolyásolási eszköztárát kiterjeszti Közép- és Dél-Amerikára, Afrikára, a Közel-Keletre és Ázsiára, hogy megpróbálja aláásni a nemzetközi szankciók hatékonyságát és fenntartani befolyását ezekben a régiókban az Ukrajnában folyó háborúja közepette.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. április 26-án. Fotó: Kremlin Press Service / Handout / Anadolu Agency / Getty Images)