A németek fele lelkes rajongója a brit királyi családnak. Magyarországon ugyan nem készült hivatalos felmérés, de a kedvelés okai hasonlók lehetnek. Vajon a szenvedély túléli a királynő halálát?
Gyermekkorunkban gyakran foglalkoztunk királynőkkel és királyokkal, hercegnőkkel és hercegekkel. „Németországban a királyokat és királynőket elsősorban a mesékből ismerjük” – mondta egy író és meseszakértő a Deutsche Wellének.
Christian Handel hozzátette: a történeteket „az anyatejjel szívtuk magunkba”.
A Grimm testvérek meséiben és az amerikai Disney filmadaptációiban a királynők és királyok ragyogó alakok, nagyobbak az életnél, lenyűgöző a hatalmuk és szépségük – emlékeztetett Handel.
Kitalált palotáikban öröm lebzselni, báljaik pompásabbak minden valós ünnepségnél. A happy end garantált.
„Valószínűleg innen ered a királyi családok iránti rajongásunk” – véli a meseszakértő, aki szerint sokan vágynak a meseszerűségre, a mindennapok varázslataira.
A brit királyi család a felnőtteket is lenyűgözi: magánéletük a pletykák és mendemondák táptalaja. A németek fele érdeklődik a királyi családot övező szóbeszéd iránt – állítja a bajor rádió, a Bayerischer Rundfunk.
A spektrum az ártalmatlan spekulációktól – hogyan fogják elnevezni az uralkodói család gyermekeit – a kéjesen élvezhető botrányokig terjed. Harry herceg és felesége, Meghan Markle tavalyelőtt búcsút intett minden királyi feladatnak, a brit királyi család egyes tagjait pedig rasszizmussal vádolta. „Szakadásként” jellemezte a történteket a brit bulvársajtó, amely szintén nem mentes a rasszizmustól, és néha elfogultan tudósít.
András herceget, a néhai II. Erzsébet királynő harmadik gyermekét 2021-ben egy amerikai polgári perben azzal vádolták, hogy szexuálisan zaklatott egy kiskorút. A herceg, aki szoros kapcsolatot ápolt az elítélt szexuális ragadozóval, Jeffrey Epsteinnel, tagadta a vádakat. Édesanyja megfosztotta őt minden királyi tisztségétől és katonai rangjától.
A hét évtizeden át uralkodó II. Erzsébet királynő átélte Németország teljes háború utáni történelmét. Halála után Olaf Scholz német kancellár kiemelte „a második világháború borzalmai utáni német–brit megbékélés iránti elkötelezettségét”.
Erzsébet fiatal nőként három hétig szolgált a brit seregben a náci Németország elleni háborúban. Megtanult vezetni és kereket cserélni, és felfedezte egész életére szóló rajongását az autók iránt.
Hosszú élete végéig maga vezette Range Roverét a skóciai Balmoral birtokán – jogosítvány nélkül. Egyszer még a szaúdi királyt is maga mellé ültette, aki férfi sofőrre számított. A szaúdi nőknek akkoriban még tilos volt vezetniük. Az Independent az alkalmi sofőrködést „a királynő egyik legjobb feminista pillanatának” nevezte.
A háború után a királynő 1965-ben utazott először Németországba, a többi között az akkor még megosztott Berlinbe. Ott találkozott Willy Brandttal, aki később német kancellárként a látogatást „mélyen megindító élményként” jellemezte.
Göncz Árpád államfő meghívására 1993-ban Magyarországra látogatott, amelyről országházi beszédében kiemelte: népe bővében van az olyan tulajdonságoknak, mint a bátorság és okosság.
A németek élénk érdeklődését az is magyarázhatja, hogy a királyi család egy másik országban él. „Németországban a királyi család minden pompáját, csillogását és hírességét megkapják” – magyarázza a berlini Humboldt Egyetem Brit Tanulmányok Központjának professzora.
Ugyanakkor a németek nem igazán részesei a politikai felfordulásnak, a mindennapi ügyeknek, az új politikai szerepkeresésnek, ami Nagy-Britanniában foglalkoztatja az embereket – mondta Gerhard Dannemann.
A jelenséget „kölcsönmonarchiának” nevezi, hisz nem a német adófizetők finanszírozzák a brit királyi család megélhetését.
A fiatalok, kivált az Egyesült Királyságban, elfordultak a királyi családtól az utóbbi években. Tavaly több fiatal támogatta a királyi ház felszámolását, mint megtartását.
A német politika általában mentes a pompától. Vélhetően ezért figyelnek fel a brit királyi család nyakláncaira, koronaékszereire és kalapjaira.
A királynőt stílusikonként tartották számon.
Ezt megerősíti Vivienne Westwood brit divattervező is, aki a néhai királynőt ihletőként írta le.
Westwood és II. Erzsébet királynő kapcsolata a hetvenes években kezdődött, és kezdetben nem volt felhőtlen. Westwood is szerepelt a monarchia iránt kritikus God Save the Queen című dalban, és kapcsolatba került a Sex Pistols nevű punkzenekar egyik tagjával.
Később közeli kapcsolatba került az uralkodóval. II. Erzsébet királynő vagy Vilmos herceg felesége, Kate Westwood tervezte kalapjai, ruhái és ékszerei gyakran szerepelnek a bulvárlapok oldalain.
Az angol uralkodói család 1917-ig a német Szász-Coburg és Gotha-ház nevet viselte. A Windsor-házhoz tartozó Viktória brit királynő ugyanis a 19. században feleségül ment a szász-coburg-gothai nemesi családból származó Albert német herceghez. Az ő nevét adták közös gyermekeiknek.
A brit királyi család az első világháború vége felé változtatta vissza a nevet Windsor-házra. Így jelezték távolságtartásukat a háborús ellenséggel, Németországgal szemben. II. Erzsébet királynő édesanyját, az anyakirálynőt állítólag egyszer még Adolf Hitler is „Európa legveszélyesebb nőjének” nevezte, mivel a náci Németországgal szembeni ellenállás jelképévé vált.
Egyébként unokája, III. Károly király más szálakkal is kötődik a német nemességhez: a Glücksburg-házhoz. A nemesi család várkastélya az azonos nevű kisvárosban található a Balti-tenger partján, alig néhány kilométerre Flensburgtól és a dán határtól.
Károly – még hercegként – évente látogatott el erdélyi birtokára.
A magyarok egyébként már a harmincas években arról értesülhettek a filmhíradókból, hogy a brit királyi család „ereiben magyar fejedelmi vér folyik”.
Rhédey Klaudia grófnő ugyanis II. Erzsébet egyik ükanyja volt.
A néhai II. Erzsébet királynő az Egyesült Királyságban, Németországban és számos más országban az emberek számára a nyugalmat testesítette meg.
Gerhard Dannemann úgy véli, hogy fiának, III. Károly királynak sikerül fenntartania a királyi család iránti lelkesedést itthon és külföldön egyaránt részben azért is, mert az új trónörökös, Vilmos herceg nagyon népszerű.
„Mindenki tudja, hogy ha megszűnne a monarchia III. Károly alatt, akkor a leendő Vilmos királyról is lemondhatnának” – érvelt a professzor, aki valószínűnek tartja, hogy a britek kitartanak a monarchia mellett.
(Borítókép: Hirdetőtáblák jelzik II. Erzsébet királynő halálát 2022. szeptember 9-én Londonban. Fotó: Leon Neal/Getty Images)