Kedden olyan törvénymódosításokat hagyott jóvá az orosz törvényhozás, amelyekből arra lehet következtetni, hogy orosz kormányzat meglépheti azt, amit a háború kezdete óta nem mert, és elrendelhetik a harcképes lakosság mozgósítását. A lépésről megkérdeztük Bendardzsevszkij Antont, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatóját, a poszszovjet térség szakértőjét, aki vázolta, hogy mi mindent jelenthet ez a gyakorlatban.
Oroszország már most is több százezer katonával van jelen Ukrajnában, azonban ez a haderő csak a töredékét képezi annak, amit akkor tudnának bevetni, ha elrendelnék a részleges vagy általános mozgósítást. Az utóbbi hónapokban már számos alkalommal felvetődött Oroszországban, hogy szükség lenne erre, azért, hogy elérjék a céljaikat Ukrajnában, de a kormányzat eddig elzárkózott a lépéstől, vélhetően attól tartva, hogy ez destabilizálná az orosz belpolitikát.
Az előző két hétben a mobilizációt követelő hangok még inkább felerősödtek amiatt, hogy Ukrajna sikeres ellentámadást hajtott végre keleten, és számos területet visszafoglalt. A Kreml legutóbb még azt közölte, hogy továbbra sem terveznek mozgósítást,
KEDDEN AZONBAN MÁR OLYAN LÉPÉST TETT A KORMÁNYZAT, AMELY MINIMUM ARRA UTAL, HOGY SZÁMOLNAK EZZEL A LEHETŐSÉGGEL.
Az orosz törvényhozás, az Állami Duma ugyanis kedden olyan törvénymódosításokat fogadott el, amelyek a „mozgósítás” és a „hadiállapot” fogalmait is bevezette az orosz büntető törvénykönyvbe. A módosítások értelmében ha valaki egy adott bűncselekményt „mozgósítás vagy hadiállapot idején” követ el, akkor az súlyosbító körülménynek számít.
Ezenkívül újabb bűncselekményeket is meghatároztak ezekkel az esetekkel összefüggésben: ha valaki „szándékosan”, ki nem kényszerített módon megadja magát az ellenségnek, akkor azért például 10 év börtön, a fosztogatásért pedig 15 év börtönbüntetés járhat. 10 évre növelték a dezertálás esetén kiszabható börtönbüntetést, valamint azt is előírták, hogy azokat a tartalékosokat is büntetőjogi felelősség terheli, akik a behívólevél érkezése után sem vonulnak be kiképzésre – írta az orosz Meduza portál.
Néhányan ukrán lap – például a Kyiv Post – mindezt úgy értékelte, hogy az oroszok ezekkel a lépésekkel már a mozgósítást készíthetik elő. Sőt, már a magyar közéleti szereplők közt is volt olyan, aki kedd délután arról posztolt a közösségi médiában, hogy általános mozgósítás jöhet Oroszországban.
Bendardzsevszkij Anton kutató, a posztszovjet térség szakértője – aki lapunk vendégszerzője is – kérdésünkre egy kicsit mérsékeltebben beszélt ugyanerről. Szerinte az új törvények, valamint az oroszok által elfoglalt ukrajnai területeken (Donbasz, Herszon, Zaporizzsja) elrendelt népszavazások arra utalhatnak, hogy az oroszok készülnek valamire, de még nem egyértelmű, hogy pontosan mi történik.
Véleménye szerint az eddig fejlemények fényében három lehetséges forgatókönyv van:
Bendardzsevszkij Anton arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt egy-két napban születhetett döntés Moszkvában arról, hogy meg kell tartani ezeket a „népszavazásokat”. Elmondása szerint az egész azzal indult, hogy „szép lassan bejelentették” a helyiek, hogy mielőbb szeretnének népszavazást tartani, és ezután a két szakadár köztársaság tisztviselői hivatalosan is Putyinhoz fordultak.
Még nem látszik pontosan, mi lesz ennek a következménye, de az biztos, hogy az orosz vezetés az eszkaláció, a katonai megoldás mellett döntött az ukrajnai konfliktus deeszkalációja helyett
– mondta kérdésünkre a szakértő.
Hozzátette azt is: az oroszok most már annak a látszatára sem ügyelnek, hogy ezek a „népszavazások” legitimeket legyenek, hiszen az adott területek jelentős részét még csak nem is irányítják: Donyecknek csak a fele van a kezükben, és Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja esetében sem irányítják a teljes területet.
Bendardzsevszkij Anton arra is kitért, hogy ha megtörténik a referendum, akkor az azt is jelenti, hogy
az újonnan bekebelezett területek megvédésére – az orosz nukleáris doktrína értelmében – akár atomfegyvereket is bevethetnek.
Hozzátette: az is elképzelhető, hogy az oroszok attól akarják elrettenteni az ukránokat, hogy azok ellen a területek ellen támadásokat indítanak. Akárhogy is, ha egy népszavazás után kimondják a területek Oroszországhoz való csatlakozását, akkor az nagyon paradox helyzetet eredményezhet, mivel ezáltal – az orosz narratíva szerint – ukrán megszállás alá kerülnek bizonyos orosz területek.
A szakértő arra is felhívta a figyelmünket, hogy a mozgósításról és hadiállapotról szóló törvénymódosításokat csak kedd reggel terjesztették be az orosz törvényhozásban, vagyis nagyon gyorsan fogadták el őket. Érvénybe viszont csak akkor lépnek, ha Putyin is aláírja a törvényeket.
Emiatt az orosz közösségi médiában is megszólaltak olyan hangok, amelyek szerint az orosz hivatásos katonáknak még most, a törvények életbe lépése előtt le kellene szerelniük, amikor még nem vonatkozik rájuk a szigorítás.
Az új törvények életbe lépése után ugyanis drasztikusan megváltozik a helyzetük.
Bendardzsevszkij Anton felidézte, hogy korábban is voltak olyan orosz katonai egységek, amelyek megtagadták a parancsot, és azt, hogy Ukrajnába menjenek harcolni, de azokban az esetekben csak annyit tudtak kezdeni velük, hogy leszerelték, megrótták őket. Az új módosítások viszont már a börtönbüntetést is kilátásba helyezik azokkal szemben, akik megtagadják a parancsot – mondta a szakértő.
Nemrég az is kiderült, hogy kedd este Vlagyimir Putyin is beszédet mond. Orosz sajtóértesülések szerint a beszéd elsősorban a „népszavazásokról” szól majd, de egyesek azt feltételezik, hogy akár a mozgósításról is beszélhet az orosz elnök.
Bendardzsevszkij Anton ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmünket, hogy orosz sajtóértesülések szerint nemcsak Vlagyimir Putyin, hanem Szergej Sojgu védelmi miniszter is beszédet mondhat. Ez utóbbi szintén arra utal, hogy akár a mozgósításról is szó eshet.
A szakértő azt is hozzátette: elképzelhető, hogy most is egy ahhoz hasonló forgatókönyvet láthatunk majd, mint ami a háború kezdete előtt történt, amikor Vlagyimir Putyin először bejelentette a donbaszi köztársaságok megsegítését, majd napokkal utána megindították a hadműveletet.
Hasonló véleményen volt a kérdésben Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem korábbi oktatója és a Német Külpolitikai Társaság jelenlegi kutatója is. Azt írta:
ha az oroszok négy nap alatt lezavarják a népszavazásokat, akkor az külföldön ugyan nem lesz legitim, de belföldön arra elég lehetőséget ad, hogy Moszkva sajátjának tekintse ezeket a területeket.
Erre hivatkozva pedig Oroszország már sorkatonákat is bevethet azokon a területeken, elrendelheti a mozgósítást, sőt, dönthetnek a nukleáris fegyverek bevetéséről is. Rácz András ugyancsak felhívta arra a figyelmet, hogy néhány nappal ezelőtt még maguk a szeparatisták is el akarták halasztani ezeket a „népszavazásokat” egy időre, és szerinte is a moszkvai legfelsőbb vezetés nyomására változott meg a helyzet.
Arra az esetre, hogy mi lesz, ha a sorkatonák is megindulnak Ukrajnába, Rácz András azt írta: ősszel és tavasszal rendszerint 130 ezer fiatalt szoktak behívni sorkatonának, és a bevetésük csak minimum négy hónap kiképzés után lehetséges. Ez azt jelenti, hogy az oroszok először azokat az alapkiképzésen átesett katonákat küldhetik oda, akiket még idén tavasszal hívtak be sorkatonának.
Hozzátette ugyanakkor, hogy „a sorkatonák harcértéke általában a nullához közelít, az orosz sorkatonáké meg főleg. Annál is inkább, mert az ukrajnai háború kezdete óta az őket kiképző hivatásos és szerződéses állomány jelentős része a fronton van, rengeteg fegyverzettel és felszereléssel együtt, szóval nem valószínű, hogy a tavasszal behívottak rendes kiképzést kaptak volna”.
Ergo, ha ezek után harcolniuk kell, akkor hullanak majd, mint az őszi légy. És ettől kezdve az átlag Ivan Ivanovicsot is közvetlenül érinti a háború, hiszen az ő kötelezően behívott fiát is harcba lehet vetni, ahol meghalhat, megnyomorodhat. Ennek az esetleges társadalmi következményeit még korai volna megpróbálni megjósolni
– fogalmazott a szakértő, aki azzal zárta bejegyzését, hogy akármi is lesz, „izgalmas néhány nap elé nézünk”.
(Borítókép: Orosz katonák Donyeckben, Ukrajnában 2022. március 26-án. Fotó: Sefa Karacan / Anadolu Agency via Getty Images)