A külügyminiszter az ENSZ hegyvidékek fejlődésével foglalkozó értekezletén sürgetett nemzetközi együttműködést az ügyben.
A hegyvidéki területek és az azokkal szomszédos térségek ökoszisztémája nagyban összekapcsolódik, ezért Magyarország támogatja azt az elvet, amelynek értelmében a határon átívelő folyók szennyezése esetén a szennyezőknek kellene fizetniük − közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint hétfő este New Yorkban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a hegyvidékek fejlődésével foglalkozó értekezleten kijelentette, hogy ugyan hazánkban nincsenek nagyon magas hegyek, de az ország körül igen, ezért a kormány különösen fontosnak tartja a hegyvidéki és az azokkal szomszédos területek integrált kezelését − írta meg az MTI.
Rámutatott, hogy a magyarországi folyók 95 százaléka más országban ered, ezért „hihetetlenül fontos lenne egy integrált nemzetközi terv vizeink kezelése és védelme érdekében”. Hangsúlyozta, hogy együttes erővel kell megőrizni a víz minőségét és mennyiségét, ráadásul fenntartható vízgazdálkodás nélkül a hegyvidéki területek fenntartható fejlődése is elképzelhetetlen.
Mindenkinek tiszteletben kellene tartania azt az elvet, miszerint szennyezés esetén a szennyezőnek kell állnia a számlát, ehhez pedig nemzetközi koordinációra van szükség − mondta a Sajó szennyezésére utalva. De emlékezetes a romániai bányabaleset utáni ciánszennyezés okozta tiszai halpusztulás is.
Ha ezt nem tudjuk érvényesíteni, akkor azoknak a közösségeknek kell megfizetniük a szennyezés árát, amelyek egyáltalán nem felelősek érte, ez pedig elfogadhatatlan
− szögezte le Szijjártó Péter.