Úgy volt, hogy az orosz elnök kedd este olyan beszédet mond, amely az egész háború menetét megfordíthatja, ám a beszédre végül nem került sor kedden. Cikkünkben összefoglaltuk a történéseket.
A sajtó világszerte az orosz elnök beszédére várt, amelyet kedd délután jelentettek be. A tervek szerint Vlagyimir Putyin mellett Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is felszólalt volna kedd este.
A beszéd eredetileg moszkvai idő szerint este 8 órakor kezdődött volna, és a témája az oroszok által elfoglalt ukrajnai területeken tartandó „népszavazások", valamint a részleges vagy teljes mozgósítás elrendelése lehetett volna, amelyről újabb törvénymódosításokat fogadtak el kedden. Arról, hogy az oroszok új lépései milyen következménnyel járhatnak, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Az oroszok először közölték, hogy a beszédet „késleltetik” (hogy ez mit jelent, az nem derült ki). Este 9 óra után a közösségi médiában arra hívták fel a figyelmet, hogy az orosz Russia Today propagandaoldalon és más orosz sajtótermékeknél is eltűnt a beszámoló arról, hogy Vlagyimir Putyin elnök kedd este beszédet mond.
A Moszkovszkij Komszomoletsz nevű lap mindeközben azt írta, hogy
DMITRIJ PESZKOV ELNÖKI SZÓVIVŐT HIÁBA HÍVták AZ ÚJSÁGÍRÓK kedd este, NEM TUDtÁK ELÉRNI.
Ezután a nagyobb nemzetközi oldalakon is azt írták, hogy várhatóan elmarad a beszéd, és a televíziók lekapcsolták az élő online közvetítéseket.
Menjetek aludni!
– este 9 óra után ezt az üzenetet írta a saját Telegramján Margarita Szimonyan, a Russia Today szerkesztője is.
Vlagyimir Szolovjev, Putyin műsorvezető barátja ugyanezzel kapcsolatban annyit posztolt a Telegramon, hogy „majd holnap”. A Sky News szerint Szergej Markov, Putyin volt tanácsadója pedig azt írta a saját Telegramján, hogy a beszédet szerdára halasztották.
A fenti értesüléseket erősítette meg a Forbes orosz oldala is. Ők két, az elnöki hivatalhoz közel álló forrástól úgy értesültek:
VLAGYIMIR PUTYIN VIDEÓRA VETT BESZÉDÉT NÉHÁNY ÓRA MÚLVA bejátsszák, AMIKOR AZ ORSZÁG TÁVOL-KELETI TERÜLETEIN „FELÉBREDNEK AZ EMBEREK”.
A Forbes azt nem közölte, pontosan mikor játszhatják be a beszédet (és Vlagyivosztokban például már reggel van cikkünk írásakor, ott ugyanis Budapesthez képest 8 órával előrébb járnak).
Ezzel összefüggésben felvetődött, hogy a késleltetés oka az lehet: a hatóságok le akarják zárni a határokat azért, hogy a mozgósítás hírére a hadköteles korú férfiak ne hagyhassák el az országot.
A beszédre tehát magyar idő szerint szerda hajnalban lehet számítani. Az alábbiakban sorra vesszük, miként bontakoztak ki a beszédig az események.
Hivatalosan meg nem erősített, az orosz Telegram-csatornákon terjedő értesülésekben azt írták, hogy már kedd éjféltől drasztikus változások jöhetnek Oroszországban.
AKKOR UGYANIS MEGTILTHATJÁK AZ ÖSSZES HADKÖTELES KORÚ, 18 ÉS 65 ÉV KÖZTI FÉRFINAK, HOGY ELHAGYJÁK AZ ORSZÁGOT.
Ha ez valóban így lesz, akkor az egyértelmű jele lehet annak, hogy Oroszországban kezdetét veszi a mozgósítás. Cikkünk írásakor azonban minderről még nem volt hivatalos információ.
A közösségi médiában megjelent bejegyzések szerint Oroszországban már pánikhangulat van. „Minden repülőjegyet lefoglaltak, a határokon beállt a forgalom, az utcákon pánik van” – olvasható az egyik, az orosz VKontakte-ról származó bejegyzésben.
Mindeközben Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök – nagy meglepetésre – bejelentette, hogy mozgósítja a saját erőiket.
Az államfő arra hivatkozott, hogy az ellenzék hatalomátvételre készül, és hogy ehhez Ukrajnában alakulatokat képeznek ki. Minderről még a háborúról szóló keddi percről percre közvetítésünkben számoltunk be részletesen.
Az ukrán TSN azt írta, hogy a mostani forgatókönyv nagyon hasonlít arra, ahogyan a háború kezdete előtt fellépett az orosz kormányzat. Az orosz elnök akkor is az állami törvényhozás döntése után ismerte el Ukrajnától független entitásként a Donbaszi Népköztársaságokat, és utána néhány nappal indították meg a „különleges hadműveletet”.
A TSN szerint Olekszij Aresztovics elnöki tanácsadó azt mondta, hogy a népszavazásoknak és a mobilizációnak semmilyen gyakorlati jelentősége nem lesz a közeljövőben. Volodimir Zelenszkij elnök viszont korábban többször arról beszélt, hogy ha az oroszok megtartják ezeket a „népszavazásokat”,
akkor azzal végleg lezárják a békekötés lehetőségét.
Az Unian hírügynökségnek egy ukrán emberi jogi aktivista, Pavlo Lisanszki mindeközben arról beszélt, hogy a referendumok bejelentéséből és levezényléséből az látszik, hogy egyértelműen a Kremlben hozták meg a döntést, és nem a helyi lakosság kezdeményezte ezt.
Időközben a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan közölte: az Egyesült Államok tiltakozik az orosz népszavazási tervek ellen, és sosem fogják elismerni Oroszország részeként azokat a területeket. Hozzátette:
ŐK IS ÚGY ÉRTESÜLTEK, HOGY OROSZORSZÁG A REFERENDUMOK MELLETT ELRENDELHETI A MOZGÓSÍTÁST IS.
Sullivan szerint a moszkvai kormány többek közt az újonnan bekebelezett területeken megkezdheti a mozgósítást azért, hogy pótolják az utóbbi hónapokban elszenvedett jelentős veszteségeket.
A tanácsadó végül azt is közölte: a referendumok ellen Joe Biden amerikai elnök szerdán határozottan tiltakozik majd az ENSZ általános közgyűlésében elmondott beszédében.
Mindeközben Alekszandar Vucsics szerb elnök az ENSZ általános közgyűlésén arról beszélt, hogy szerinte a közeljövőben olyan hatalmas, Oroszországot, a nyugati országokat és még Kínát is érintő katonai konfliktusra kerülhet sor, amilyenre a második világháború óta nem volt példa.
Hozzátette azt is: szerinte nem nehéz kitalálni, hogy Putyin mit mond majd,
és ő arra számít, hogy az eddigi „különleges hadművelet” után hivatalosan is hadat üzennek Ukrajnának az oroszok.
Andrej Kartapolov, az orosz Állami Duma védelmi bizottságának elnöke a NEXTA hírcsatorna szerint nemrég azt mondta: a kormányzat nem készül általános, az egész országra kiterjedő mozgósításra, de „bizonyos helyeken bevezethetik a hadiállapotot”.
A Sky News élő adásában a beszédre készülve megkérdeztek egy szakértőt, Sir Richard Shirreff nyugalmazott brit tábornokot, aki arról beszélt, hogy ha döntenek is a mozgósításról, akkor sem lehet seperc alatt milliókat kiképezni és a frontra küldeni, vagyis sok időbe telhet, mire beérik a lépés hatása.
Meg nem erősített híresztelések szerint Elvira Nabijullina, a jegybank szerepét ellátó Orosz Központi Bank elnöke is benyújtotta a lemondását. A jegybank elnöke az utóbbi hónapokban jelezte, hogy csak akkor marad a posztján, ha nem rendelnek el mozgósítást Oroszországban.
Az orosz tőzsde már napközben, a „népszavazások” hírére is zuhanni kezdett, és ez csak felerősödött azt követően, hogy egyre valószínűbbé vált a mozgósítás elrendelése.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. augusztus 9-én. Fotó: Mikhail Klimentyev / Sputnik / AFP)