A vezetés nehézségeit felemlegetve idézett az egykori brit uralkodó, II. Erzsébet 2010-es, ENSZ-ben tartott beszédéből. Legyünk hűek a királynő örökségéhez – szólította fel a jelenlévőket.
Az államfő Kőrösi Csabát, az ENSZ Közgyűlés elnöki posztját betöltő politikust üdvözölte először, majd azzal folytatta, hogy a béke nemzetközi napján az ENSZ Charta első cikkelye melletti elkötelezettségét szeretné megerősíteni.
Véleménye szerint békés módszerekkel, az igazságosságot szem előtt tartva kell megoldani a nemzetközi vitákat.
Novák Katalin megemlítette, hogy maga az ENSZ is a béke érdekében jött létre a második világháborút követően. Az államfő szerint világszerte 27 fegyveres konfliktus folyik most, amiket romló, javuló és nem változható kategóriákba sorolhatunk, és aggodalomra ad okot, hogy az ENSZ legutóbbi jelentése szerint a konfliktusok száma intenzív módon növekedett a világháború óta.
Az államfő utalt arra is, hogy milyen illékony a béke érzete. Amint kitört Magyarország szomszédjában az ukrajnai háború, komoly aggodalommal töltötte el az embereket, hiszen az orosz–ukrán háború nemcsak Európában, hanem globálisan is veszélyeket rejt.
A magyarok gazdasági és humanitárius segítséget nyújtottak az ukránoknak, hiszen több mint egymillió menekültet engedtük be az országba.
Novák Katalin szerint itt az ENSZ-nek az a dolga, hogy a béke helyreállításán munkálkodjon.
Végezetül egy Churchill-idézetet említett, amely szerint akik meg tudtak nyerni egy háborút, azok nem mindig voltak sikeresek a békekötésben, illetve azok, akik ügyesen hozták el a békét, nem biztos, hogy megnyertek volna egy háborút. Ezért fontos, hogy a békére törekedjünk – fejezte be felszólalását Novák Katalin.
(Borítókép: Novák Katalin. Fotó: Gombkötő Emma / Index)