Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense úgy látja, hogy a mozgósítandó mintegy háromszázezer orosz tartalékos jelenlegi állapotában szinte semmire nem használható. Frissítő kiképzésre lesz szükségük, főleg a sorkatonai szolgálatukat régebben teljesítőknek – írja az Infostart.

„Ehhez hely kell, fegyverzet meg képzett tisztek, tiszthelyettesek, akik ezt megadják nekik” – hívta fel a figyelmet a docens, aki hozzátette:

A harkivi régióban lényegében összeomlott egy szakaszon az orosz front, így lesznek olyanok, akiket mondjuk akár csak két-három napos vagy egy-két hetes kiképzést követően fognak bevetni az arcvonalban.

Arra a felvetésre, hogy a kiképzést végzők nem a fronton vannak-e, azt felelte, hogy kilencszázezer fős az orosz haderő, így jelentős mennyiségű tiszt van máshol is, nem csak az ukrajnai háborúban. Ezeket a most behívottakat leginkább és a leggyorsabban gyalogsági állományba lehet elhelyezni, és lövészekké kiképezni, amire égető szüksége van az orosz hadseregnek, mert – mint arra Kaiser Ferenc is felhívta a figyelmet – gyalogság nélkül nem lehet támadást indítani.

Kétmillió főre becsülik a tartalékosok számát, ami a docens szerint azért több lehet, mivel sorállománya is van az oroszoknak. A 144 milliós országban szerinte a férfiak negyede alkalmas sorkatonának, ennyi fegyvere viszont nincs Oroszországnak.

A bejelentés a docens szerint annak beismerése, hogy nem úgy alakul a háború, ahogy Moszkva eltervezte, de az is erre utal, hogy folyamatosan emelték a fizetést, több ezer dollárral csábították az önkénteseket.

A legdurvább, hogy most már a börtönökből, köztörvényes bűnözők közül is toboroz akár az orosz haderő, akár pedig az orosz haderő oldalán harcoló katonai magánvállalatok

– tette hozzá Kaiser Ferenc.

Felhívta a figyelme arra, hogy ugyan a létszámproblémákat enyhítheti a mozgósítás, de a kényszersorozottak, akiknek tilos megadniuk magukat, mert tíz év börtönt is kaphatnak érte, nem biztos, hogy kellően motiváltak lesznek a harchoz.

Kaiser Ferenc úgy látja, hogy az atomfegyver éles bevetése éppen a részleges mozgósítással lett elhalasztva, ugyanis a háromszázezer tartalékossal Oroszország ellensúlyozni tudja az ukrán élőerőt. Szerinte csak akkor lenne valószínű a nukleáris fegyver bevetése, ha a NATO támadná meg Oroszországot, ezt pedig a lengyeleken kívül senki nem akarja.

A diktatúra és azon belül a diktátor döntéseit nagyon nehéz megjósolni. Már katonailag innentől kezdve annyira nem indokolt, eddig sem volt indokolt az atomfegyver bevetése, ennek ellenére Oroszország meghúzhatja ezt is, mert egy diktátor vezeti

– jelentette ki a szakértő az Infostartnak.

Mint arra felhívta a figyelmet, Oroszországnak 1500 azonnali készenlétben lévő töltete van, ami a rakétakészletekkel együtt 6500-6600 darab, a NATO pedig együtt nagyjából hétezer töltettel bír, amelyeket ha mind kilőnének, elpusztulna a Föld, ezért valószínű, hogy Vlagyimir Putyin csupán blöffként használja ezt.

A szakértő emlékeztetett rá: minden józan érv amellett szól, hogy Oroszország nem fog atomfegyvert bevetni, de a legtöbb józan érv is amellett szólt február előtt, hogy Ukrajnát sem támadják meg, aztán mégis megtették.

(Borítókép: Orosz katonák Ukrajnában, a Donyeck régióban 2022. március 1-jén. Fotó: Stringer / Anadolu Agency via Getty Images)